Magyar áram Bécsben. Ezentúl Bécsben is lehet majd magyar árammal kereskedni, mivel jövő hétfőtől az Osztrák Energiatőzsde veszi át leánycégétől, a Prágai Áramtőzsdétől a magyar szekció azonnali (spot) termékeit. Lipcsey Gábor, a prágai tőzsde magyarországi képviselője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, a bécsi kereskedési rendszer fejlettebb, ráadásul nagyobb a tapasztalatuk az azonnali termékek aukciójában. Mint mondta, ez elsősorban technikai változtatás, de ettől egyben élénkülést is várnak a magyar áram piacán. A váltás főként július elsejétől válik különösen érdekessé, ekkor indul el ugyanis a magyar szervezésű áramtőzsde, a HUPX. A hazai villamosenergia-börzét körülbelül egy évvel ezelőtt még úgy tervezték, hogy azt rövid távon összekapcsolják majd a román és az osztrák parkettel. A kereskedési rendszert azonban végül az az EPEX adja, amely többek között Svájcban és Németországban is biztosítja a szervezett villanypiac alapját. Két áramtőzsde létét hazánkban semmilyen szabályozás nem tiltja, ugyanakkor kétséges, hogy a nem túl nagy méretű magyar villamosenergia-piac elegendő szabad kapacitással rendelkezik-e akár egyetlen börze fenntartásához is. (D. L.)
Állóháborúra rendezkedtek be a BÉT osztrák tulajdonosai – legalábbis erre utalnak az elmúlt hónapok eseményei. A magyar tőzsdét tulajdonló Wiener Börse mindent megtesz azért, hogy új kereskedési rendszert vezessen be a magyar parketten: ha lehet, a magyar partnerekkel együttműködve, de ha így nem megy, akkor a hozzájárulásuk nélkül. Bár az osztrákok rendszeresen hangoztatják, hogy keresik a megegyezést a magyar részvényesekkel, ám a hazai fél eddig nem sokat érzett a kompromisszumkészségből. Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar oldal már megtette a szükséges lépéseket. Még tavaly novemberben levelet juttattak el az osztrák tulajdonosoknak, amelyben arra kérték őket, hogy adjanak bővebb felvilágosítást a bevezetni kívánt kereskedési rendszerről, valamint a BÉT stratégiájáról. A megkeresés azonban nem talált megfelelő visszhangra.
– Bár a Wiener Börse szervezett egy fórumot négy hónappal később, idén márciusban, ám ott sem válaszoltak a felmerülő kérdések jelentős részére, mint ahogy a magyar tőzsde április másodikán megtartott közgyűlésén sem – közölte lapunkkal Pál Árpád, aki egyébként korábban a BÉT vezérigazgatói funkcióját is betöltötte, ezért jól ismeri az osztrák felet. A szakember szerint az osztrákok csak beszélnek az együttműködésről és a konszenzusról, ám a gyakorlatban nem tartják magukat ezekhez az elvekhez. Így fordulhatott elő az a példátlan eset, hogy a közgyűlésen az osztrákok saját felügyelőbizottságukat indoklás nélkül leszavazták, hiába támogatta azt valamennyi hazai tulajdonos. A BÉT ennek ellenére lapunkkal közölte: jelenleg is folynak az egyeztetések a piaci szereplőkkel.
A döntési mechanizmusokat egyébként jól jellemzi, hogy miközben a stratégiai döntések meghozatala a közgyűlés hatásköre, az elmúlt években a tőzsde közgyűlése elé semmilyen stratégiai kérdés nem került. Az áprilisi közgyűlésen a társaság vezérigazgatója azt mondta, hogy azért nem volt szükség a csoport véleményére, mert a tőzsdének nincs stratégiája. – Ez az állítás azért is érdekes, mert időközben a BÉT egy regionális nemzetközi szövetséghez csatlakozott – jegyezte meg Pál Árpád. – Ráadásul tavaly a tőzsde új arculatot vezetett be. Furcsának tartom, hogy valaki újratervezi az arculatát, nemzetközi tőzsdecsoporthoz csatlakozik, de azt állítja, hogy nincs stratégiája. Ez nonszensz, ez a piaci szereplők hülyének nézése – jegyezte meg a szakember.
– A legnagyobb veszélynek a magyar elszámolóház, a Keler Zrt. tevékenységének kiszervezését tartom – nyilatkozta a szakember. Ez azért elfogadhatatlan, mert a hazai tőkepiac létét fenyegeti, és előrevetíti több száz magyar munkahely elvesztését a szektoron belül, miközben háttérbe szorítja a hazai szereplőket a régióban folyó versenyben. Másrészt a BÉT szempontjából is aggályos, hiszen a tőzsde közel ötvenszázalékos tulajdonosa az elszámolóháznak, így a tőzsde most gyakorlatilag a saját befektetésének tönkretételéhez asszisztál. Ahelyett, hogy a régió egyik legjobb elszámolóházának tartott Keler új, regionális feladatokhoz jutna, a meglévő tevékenységét kell védelmeznie az állítólag kooperációra törekvő osztrák féllel szemben. Mára odáig fajult a helyzet, hogy már nemcsak a magyar sajtó beszél „tőzsdeháborúról”, hanem négy fal között az osztrák fél is ezt a szófordulatot használja a kialakult problémára. Egy példa: a tőzsde nemrég kirúgta az egyik tanácsadó cégét, amelyik kilenc éve látta el a feladatát, és a magyar piaci szereplőknek is nyújtott szolgáltatásokat. A szerződés felbontásának nem hivatalos indoklásaként az hangzott el, hogy a piaci szereplőkkel és a Concorde-dal háborúban állnak, ezért a cég nem maradhat. – Hogy állhat háborúban egy társaság a teljes ügyfélkörével? – tette fel a kérdést Pál Árpád. – Ez olyan, mintha egy újság az előfizetőit tekintené ellenségének és nekik üzenne hadat. Nevetséges – tette hozzá.
A szakember szerint az osztrák törekvések az önálló magyar tőkepiac létét fenyegetik, pedig minden egészséges gazdaságnak, ami megfelelő méretű, szüksége van hazai tőkepiacra, amelynek az a feladata, hogy forráshoz juttassa a vállalatokat. – Az osztrákoknak tárgyalóasztalhoz kellene ülniük a hazai szereplőkkel és a BÉT tulajdonosaival, és meg kellene végre állapodni a stratégiát illetően. Ha viszont nem ez a szándék, akkor színt kell vallani, hogy szó sincs kooperációról, csak kiszervezésekről. Ahhoz azonban feltehetőleg a hazai szereplőknek és döntéshozóknak is lesz még egy-két szavuk – közölte Pál Árpád.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!