Már hatszor adott ki éves helyi kalendáriumot, könyve jelent meg a demográfiai problémáról, egy másik kötete a helyi közösségi élet fejlesztéséről szól, küzd az Észak-pesti Kórház épületegyüttesének megtartásáért és felélesztéséért, a kertvárosi „reneszánszért”. Honnan ez a töretlen civil lendület?
– A budapesti piarista gimnáziumba jártam, Jelenits István szerzetes tanár volt a hittanárom. Ha van bennem cselekvő felelősségérzet a közösségek iránt, akkor azt abból a piarista nevelési szellemből eredeztetem, amelyben részem volt.
– Szorítkozzunk most az ön nevéhez fűződő fideszes panelprogramra, mely a Telepből zöld várost címet viseli, és köszönő viszonyban sincs azzal a panelprogrammal, amit a kormány valósít meg – az ott élők szavazatokban is mérhető kiábrándultságára…
– Még 2004-ben neveztek ki a Fidesz választókerületi elnökévé. Amikor elkezdtem hangoztatni a párt fórumain, hogy nem mindegy, 3-0-ra vagy 3-2-re kapunk ki a paneldzsungelben, felém fordult a figyelem. Jó, mondták 2005-ben, akkor legyél te a lakótelepi munkacsoport vezetője. Három éve lényegében megszületett a felújítási tervcsomagunk. De azóta is tökéletesítjük.
– Úgy érti, a változó helyzethez szabják?
– A panelban lakók körülményei rohamosan romlanak. Pontos méréséhez erős lakossági kapcsolatot alakítottunk ki. Úgynevezett mintacsaládokkal találkozunk rendszeresen. Nyomon követjük, hogyan alakultak a rezsiterhek egy-egy család életében, ahogyan a bevételek alakulásáról is tudunk. Hiszen csak úgy lehet jó politikai döntéseket hozni, ha átlátjuk a helyben élők egész életvitelét. Nemcsak a családokét, hanem az egyedülálló nyugdíjasokét is. Ma a lakótelepi nyugdíjasok nyugdíjának a hetven százaléka sok esetben közüzemi díjak kifizetésére megy el. Három hónap alatt 14 ezerről 17 ezerre növekedett a rezsihátralékosok száma a XV. kerületben. A másfél millió forintot meghaladó rezsitartozás negyven százalékkal nőtt. A helyzet valóban kritikus.
– Hogyan lehet ekkora lecsúszás Újpalotán, ha közben „tombol” a kormány panelprogramja?
– Csak a sikerpropaganda tombol. Már önmagában az botrány, hogy 2008 elején kiírt lakossági pályázatokat 2009 végén bíráltak el, és utánuk 2011-ben fizetnének legkorábban. Gyalázat, hogy mindössze 37 milliárd forintot költött az állam 2003 és 2008 között a panelprogramra. Ha ebben a tempóban folytathatnák, akkor kétszáz évig tartana a teljes körű rehabilitáció. Teljes körű felújítás egyáltalán nem történt az elmúlt években. A szocialisták nagyvonalúan elfeledkeztek mindenről, ami „köz”: közparkok, közlekedés, közintézmények, közbiztonság, közösségfejlesztés… Óriási hiba az is, hogy a felújítások nyomán előálló energiamegtakarítások mértéke maximum harminc százalékra sikeredett. Ki kell mondani: a baloldali–liberális vezetés becsapta a programba bevont panellakókat. Ők az energiaárak meredek növekedése miatt rövidesen ugyanakkora költségterheket viselhetnek, mint korábban.
– Lesz pénz a Fidesz lakótelep-felújítási programjára?
– A kormány egyáltalán nem használta ki a kínálkozó európai uniós fejlesztési pályázatokat, inkább csak támogatásokat igényelt. A mi programunk az uniós források mellett azzal is pénzt teremtene, hogy az építési vállalkozókat előfinanszírozásba vonná. Igenis elő lehet teremteni az anyagiakat, beleértve a távfűtési rendszer megújítását, illetve a melegvíz-előállítás egy jelentékeny részének kiváltását napkollektorok telepítésével.
– Veszélyes volna-e a Fidesz parlamenti „túlhatalma”?
– A balliberális Horn-kormány 1994–1998 között mire is használta kétharmados többségét…? Többek között arra, hogy eladták a közszolgáltatásokat. Ez éppen a lakótelepeken élőknek jelentette a legnagyobb katasztrófát. A tökéletes kiszolgáltatottság állapotában találták magukat; azóta is ennek a levét isszák. Az agyonajnározott piaci szereplő ugyanis nem a minőségben és a takarékosságban érdekelt, hanem abban, hogy minél többet számlázhasson. Ezt az áldatlan helyzetet csak egy erős jobbközép hatalom tudná visszaformálni.
– Az ön választókerületi elnökségének eredménye, hogy amíg korábban Budapesten az utolsó helyen állt ez a körzet a Fidesz sikerességét tekintve, addig most a középmezőnyben. Ennek mi a titka?
– Tekintsünk most el a személyemtől. Az emberek alapvetően a közbiztonságot tartják a legroszszabbnak, és az egzisztenciális lesüllyedést. Szembesülnek a fejlődés hiányával a 17-19 milliárdos költségvetés ellenére. Az országos MSZP–SZDSZ-botrányok helyi megfelelőiről is tudnak, bár Hajdú László MSZP-s XV. kerületi polgármester egy sztálinista húzással letiltotta a képviselő-testületi ülések közvetítését. Óriási költségtérítések, álláshalmozás, tanácsadók siserahada, ingatlanpanama. Ja, és a fiktív programok. Ne feledjük, Zuschlag a szocialista párttól itt kijárt panellakásán – amelyet háromszoros áron adott tovább – előzőleg ötszáz fős konferenciát „bonyolított le”.
– Végül is nem Hajdút indította önnel szemben az MSZP, hanem Hetyei Lászlót, Hagyó Miklós bizalmasát. Erre mondta Hajdú meglepő őszinteséggel októberben: „Kénytelen vagyok elfogadni, hogy nem osztanak nekem a jövőben szerepet a rákospalotai szervezet vezetésére rátelepedő üzletemberek.” Jól jött ez önnek?
– Az idézetben arra céloz Hajdú, amit Dél-Olaszországban maffiának hívnak. Úgy érzem, az, hogy ilyennek is bizonyult a kormánypárt, illetve hogy nem Hajdú indult, egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy én 48,16, Hetyei pedig csak 37,57 százalékot szerzett.
– Ugyanakkor a kettejük közötti különbség csak háromezer szavazat. Ki nyer vasárnap?
– A radikálisok nagy része rám fog szavazni, látván az erőt. De bízom a programunkban is, abban, hogy a lakótelepeken élőknek olyan esélyt kínáltunk fel, amelynek révén kifejezetten baloldali szavazópolgárok is megérthetik, hogy a XV. kerület nem lehet ellenzékben.

Életbe lépett az új kábítószer-ellenes törvény