Véd-e a fertőzéstől a görög karantén?

Nem nyugodtak meg teljesen a piacok a görög mentőcsomag elfogadásának hírétől. A hurráoptimizmus elmaradásának legfőbb oka az, hogy elemzők szerint nincsenek biztonságban az eurózóna legyengült tagállamai, amelyek könnyen elkaphatják a görög vírust.

Beindult az európai pénzosztó gépezet

Jóváhagyta tegnap a német kormány a Görögországnak nyújtandó nemzetközi pénzügyi segélycsomagot, amely az unión belüli legjelentősebb hozzájárulást, összesen 22,4 milliárd eurót tartalmaz. A kabinet rendkívüli ülésen hozta meg a döntést, amit a német parlament két háza várhatóan pénteken hagy jóvá. Angela Merkel mind politikai, mind gazdasági szempontból rendkívüli horderejű döntésnek, egyfajta utolsó megoldási lehetőségnek nevezte a mentőövet, amellyel nemcsak a görögöket segítik, hanem az eurót is stabilizálták.
Barack Obama még vasárnap telefonon beszélt Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel, akinek elmondta: üdvözli az „ambiciózus” reformprogramot, és külön kitért a reformintézkedések végrehajtásának fontosságára.
A Nemzetközi Valutaalap várhatóan a jövő héten hagyja jóvá a görög segélyt – közölte tegnap Dominique Strauss-Kahn (képünkön) főigazgató, aki hangsúlyozta: az athéni kormány által vállalt szigorú intézkedések miatt az ország megérdemli a rendkívüli mértékű támogatást. A mentőakció szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Központi Bank bejelentette: a görög állampapírok esetében felfüggeszti a minősítésre vonatkozó szabályokat, így ezentúl bármilyen görög állampapírt hitelminősítői besorolástól függetlenül is elfogad fedezetként.

Könnyen lehet, hogy csak egy igen drága szépségtapasz lesz a görög mentőcsomagból. Erre utal, hogy a több hónapos huzavona után lezárult mentőakció összességében nem győzte meg a befektetőket, és lehet, hogy csak átmeneti nyugalmat hozott. A piacok nemcsak a görög megszorítások miatt fellépő társadalmi ellenállás miatt aggódnak, hanem sokkal inkább attól a Dél-Európában megbújó fertőzésveszélytől, amelynek következő problémagóca Portugália lehet. Az ibériai ország tavaly kilenc százalék feletti deficittel zárta az évet, miközben a gazdasága lényegében stagnál, az államadósság pedig emelkedik. A külföldi bankoknak 200 milliárd euróval taroznak a portugálok. A fertőzés kockázatát emeli, hogy csak a spanyol tulajdonú pénzintézeteknek 60 milliárd eurójuk ragadhat be a szomszéd államban. A piaci félelmeket jól tükrözi, hogy a tízéves portugál állampapírok kamata majdnem duplája a németnek, az államcsőd esetére biztosítást nyújtó díjak pedig meredeken felfelé tartanak, ehhez jön hozzá a Standard and Poor’stól kapott múlt heti leminősítés.
– A görög fertőzés veszélye valóban fennáll. Ma Portugália tűnik a legsérülékenyebbnek, gazdaságát ugyanis a kifejezetten alacsony versenyképesség lényegében gúzsba kötötte, 2000-től alig haladt előre a felzárkózás – nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor Gyula, a Corvinus egyetem világgazdasági tanszékének tanára. Kiemelte: az unió 2004-es és 2007-es kibővítésével nagyon rosszul járt az ország. Portugáliától elfordult a külföldi tőke, helyette inkább a kelet-közép-európai térséget részesítette előnyben. Az egyetemi tanár szerint a veszélyt jól érzékelik a portugálok, ezért már körvonalazódik egy megszorítócsomag, amely vélhetően csak minimális társadalmi ellenállásba ütközik.
A görög vírus következő áldozataként Spanyolországot is említik: itt a közel húszszázalékos munkanélküliség, az alacsonyan képzett munkaerő és a tavalyi 11 százalékos költségvetési hiány ad okot aggodalomra. Nagy Sándor Gyula szerint a munkanélküliség ráadásul rendszerhez kötött. A 2000-es évek közepéig ugyanis sokan a nagy építkezéseken dolgoztak, az ingatlanbuborék kipukkanásával azonban lényegében megszűnt ez a munkalehetőség. A spanyol adósságot is leminősítették a múlt héten, ám a külső hitelállomány még mindig megfelel a maastrichti feltételeknek. Kevésbé veszélyeztetett, de pénzügyi szempontból szintén kockázatosnak tekintik Olaszországot a GDP-hez mért 115 százalékos eladósodottsága miatt. Menti a helyzetet, hogy itt a lakosság tulajdonában van az államkötvények java. A fertőzésveszély még Írországot is elérheti, itt a tavalyi 14 százalékos deficit és a pénzügyi rendszerben lévő mérgezett értékpapírok jelentenek kockázatot.
Eközben a Financial Times tegnapi vezércikkében arról írt, hogy az euróövezet szétesik vagy kényszerűen átalakul. A brit szaklap szerint a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió Görögországnak nyújtott mentőcsomagja elsősorban nem a mediterrán állam csődjét kívánta megakadályozni, sokkal inkább az eurózóna megmentése volt a célja a kölcsönt nyújtó két nemzetközi szervezetnek. Az elemzés szerint a gigahitel nélkül valószínűleg nem élte volna túl az euróövezet a jelenlegi válságot, ám a teendőknek távolról sincs vége. Ha az eurózóna egyben kíván maradni a következő néhány évben, akkor ki kell építeni egy válságkezelő rendszert, javítani kell a pénzügy-politikai együttműködést a tagállamok között, és csökkenteni kell az eurózónán belüli egyensúlytalanságokat. És ez még csak a minimum ahhoz, hogy a következő éveket átvészelje az övezet – jegyzi meg az újság, amely úgy látja, az EU most történelmi döntés előtt áll, hiszen választania kell az egység vagy a szétesés között.
– Ha elfogadják a napokban a nemzeti parlamentek a görög segélycsomagot, akkor is fennáll a bizonytalanság, hogy a következő években vajon betartják-e a görögök az igen szigorú feltételeket – írja kommentárjában a Commerzbank. Márvány Zsolt értékesítési igazgató szerint a megszorító intézkedések igen erős terhet rónak Görögország társadalmára, de megkérdőjeleződhet a gazdasági növekedés is. – Mindez felveti a kérdést, hogy vajon nem egy lefelé induló, erősen zuhanó spirál alakul-e ki, amelyik majd feneketlen kútként nyeli az eurózóna pénzét – véli elemzésében a pénzintézet.