Aranyhíd az egyetemen

Pápai Istvánné Páhi Emma karcsai mesemondó nem egyszerűen az utolsó adatközlő mesemondók egyike. Több annál. A szüleitől, nagyszüleitől, falubeliektől hallott meséken kívül maga összerakta meséket is mond, sőt bárki életmeséjét elmondja, aki csak hozzá fordul. A Károli Gáspár Református Egyetem épületében csaknem három hónapja működik a népmeseiskola, amely Emma néni személye és meséi köré szerveződött.

Varga Klára
2010. 06. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Halmy György filmrendező, aki húsz éve talált rá Karcsán Emma nénire, és rengeteg mesét vett fel tőle, portréfilmet készített róla, azért hozta létre az iskolát, hogy a 78 éves Emma néni mesélhessen. Ahhoz hasonlóan, ahogyan még a tévés korszak előtt, amikor esténként a nyári konyhában vagy a fonóban zajlott a mesélés. A helyszín most más: egy fővárosi egyetem. Más a hallgatóság is, nem a falusi közösség: van bábművész, teológiatanár, mesekutató, újságíró, zeneszerző, pszichológus, színész.
Emma néni rövid Mária-imát mond, aztán azt a mesét mondja, amely az Aranyhíd című portréfilmben is elhangzik. Erzsókról szól a történet, aki naphosszat csak gatyákat varr, más tennivaló nem érdekli. Erzsókot próbatételek után feleségül veszi a királyfi, de a boldogság mégis elvész. Balázs Barnabás zeneszerző egyetlen szál hegedűvel muzsikálja el a hallott mesét, s abban aztán van minden: utánoz dudahangot, panaszos rubatót, históriás éneket. Madárka szárnyán röppen máskor a mese, könnyű pihe, mint a gyermeki lélek, szellő fújdogálja, nap süt, s ha beborul, az nem maradhat úgy örökké.
Életmeséhez vár aztán nyersanyagot Emma néni. Egy asszony tizenhat éves fiáról mesél, aki leukémiában halt meg. Emma néni vonakodva mond mesét róla, mert temetett fiút ő maga is. De aztán csak mondja. Belemondja azt is, hogy valami felhő szállt arra a fiúra. Három kamera veszi a meseiskola munkáját. Komoly összegzés készül így hát Emma néniről, és vele arról is, mit jelentett, ha egy falu lelki-szellemi-kulturális középpontjában egy ilyen vagy hozzá hasonló személyiség állt.
A szünetben azt mondja valaki a hallgatóságból, hogy Emma néni jól bírja ám, úgy belejön a mesélésbe, hogy nem is akarja abbahagyni. (Nem csoda, hiszen a régi időkben volt, hogy napokon át meséltek, és nem volt baj, ha valaki néha belealudt, és úgy pihent meg a lelke.)
A szünet után Pressing Lajos mond a Szép Ilonka-mesetípusba tartozó mesét Gallyból jött királykisasszony címmel. Hasonlót Emma néni is tud, el is mondja. Pressing aztán a hallgatóságot bevonva próbálja megfejteni a mese titkait. Mit jelent a mesében az erdő. Mit jelent, hogy oda a király vadászni jár. Hogyan és miért cserélhetik ki a király tündérfeleségét egy csúf leányra, miért látja tündérnek a csúfat a király, s miért tűri maga mellett mégis, amikor már ő is csúnyának látja. Mi az igazság, és hány feleség van igazából? Lehet, hogy csak egy? Nem ért végére az elemzésnek a csapat, Balázs Barna zenélt még egy madárkásat, s aztán ki-ki hazaindult. Pénteken délután folytatják. Ősztől pedig indulhat az új szemeszter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.