Május 20-án fogadta el az Európai Unió Tanácsa a 17. szankciós csomagot, amelynek fő elemei újabb személyek és szervezetek vagyonának befagyasztása és az árnyékflotta szankcionálása volt. Ezt követően az EU azonnal megkezdte a 18. szankciós csomag előkészítését. Az új tervezet szükségességét az EU vezetése azzal indokolja, hogy ezzel mély ütést kapna az orosz gazdaság és így Oroszország rákényszerülne a békekötésre.
Az új szankciós csomagot elsősorban a balti államok, illetve Ukrajna szorgalmazzák – ismertette lapunkkal Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Kifejtette, a szankciós csomag révén az orosz gazdaságot ismét a bevételeitől próbálják megfosztani, illetve gyakorlatilag gazdaságilag akarják ellehetetleníteni, hogy ezzel kényszerítsék rá a háború befejezésére. Kérdés, hogy ha ez első 17 szankciós csomag kevés volt a háború befejezéséhez, akkor miért hozna egy újabb szankciós csomag eredményt.
Az új tervezet kapcsán több információ is megjelent, de a pontos tartalmát még nem ismerni. A leghomályosabb a bankok és a pénzügyi rendszer további szankcionálása, erről egyelőre semmilyen további részlet nem ismert.
A csomag egyik legfontosabb pontja lenne az orosz olaj exportjára kivetett hatvandolláros ársapka csökkentése lenne – emelte ki Regős Gábor. Elvileg ugyanis a hatvandolláros ár alatt nem lehet harmadik országba exportálni az orosz olajat, de csak elvileg. A gyakorlatban ez a szankció eddig sem működött, mert Oroszország az árnyékflotta segítségével – amelyhez már az olajexport hetven százaléka köthető – ezt sikeresen megkerülte – mutatott rá a vezető közgazdász. Az árnyékflotta szankcionálása is felvetődik, ami már több csomagban is megjelent – legutóbb épp a tizenhetedikben. Eddig 342 hajó van szankciós listán, ez a kör bővülne tovább – azt azonban nem tudni, milyen sikereket hozna.
A legbizarrabb szankciós ötlet a 18. csomagban az Északi Áramlatra vonatkozik, melynek használatát betiltaná az Európai Unió. Viszont az Északi Áramlat vezetékeit nem is használja jelenleg senki: az egyiket felrobbantották, a másikat pedig soha nem is használták. A tervezett intézkedést azzal indokolják, hogy ez jelezné a gazdasági szereplők számára, hogy Oroszországgal a békét követően sem lehet majd üzletelni.
Jogos kérdést vetett fel Regős Gábor, miszerint ha a béke után sem értékesíthet gázt Oroszország, akkor ez miért motiválná fegyvernyugvásra Oroszországot.
Regős Gábor ismét felhívta a figyelmet, Magyarország számára a legveszélyesebb, legkárosabb, az orosz gáz importjának korlátozása, nem pedig az előbbiekben említett szankciós csomagok. Hiszen már az idei évben tiltanák a spot piaci beszerzéseket, illetve 2027-től a hosszú távú szerződések részeként sem lehetne gázt venni. Ez elsősorban Szlovákia és Magyarország számára jelentene problémát, hiszen kevesebb forrásból lehetne gázt vásárolni (vagyis a sokat emlegetett diverzifikáció, függőségcsökkentés ellenkezője valósulna meg) és így egyrészt a gáz piaci ára emelkedne, másrészt pedig csak olyan helyről lehetne vásárolni, ahonnan a szállítási költség sokkal drágább, mint a vezetékes.
Az LNG és a tengeri kikötőből történő szállítás ilyen.
Mivel azonban a szankciók elfogadása egyhangúságot igényel és ez a pont Magyarország és Szlovákia gazdasági helyzetét jelentősen rontaná, ezért egyhangú elfogadása kizárt. Az Európai Unió vezetése viszont megkerüli a tagállamokat azzal, hogy nem szankciónak hívnák, hanem például horribilis nagyságú vámot vetnének ki, aminek elfogadásához viszont már nem kell egyhangúság a tagállamok részéről.
