Kétszer annyi panasz érkezett a Független Rendészeti Panasztestülethez a múlt évben, mint 2008-ban. A testület összesen 59 esetben állapított meg súlyos alapjogsérelmet – hangzott el tegnap a szervezet elmúlt évi tevékenységének tapasztalatairól szóló tájékoztatón. Kaltenbach Jenő, a testület elnöke elmondta: az esetek 31 százalékában a tisztességes eljáráshoz való jog, 17 százalékban az emberi méltóság, 16 százalékban a személyi szabadsághoz fűződő jog sérelmét kifogásolták. A testülethez tavaly összesen 737 panasz érkezett. A múlt évben három rendezvényhez kapcsolódóan érkeztek tömegesen a panaszbeadványok: a március 15-i állami ünnepség idején, az augusztus 22-i szentendrei gárdistaavatón történt rendőri fellépés, valamint a július 4-i Erzsébet téri gárdademonstráció feloszlatása miatt. Ez utóbbit a testület jogszerűnek találta, mivel sértette mások jogait és szabadságát, ugyanakkor a bilincs, a rendőrbot és a könnygáz használata, valamint az előállítás körülményei jogszerűtlenek voltak – állapították meg. Ha a panasztestület súlyos alapjogsérelmet állapít meg, állásfoglalását az országos rendőrfőkapitánynak kell megküldenie, aki a végső döntést meghozza. Az esetek túlnyomó részében – gyakran formális indoklással – az országos rendőrfőkapitány 2009-ben is elutasította ezeket a panaszokat.
Ferenczy Nóra testületi tag a testületi hatáskör bővítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Jelenleg sem a VPOP, sem pedig a büntetés-végrehajtási intézmények felett nem működik a panasztestületi civil kontroll. Közölte, az ombudsmanok jogosítványait szeretnék kiharcolni maguknak, így különösen azt, hogy hivatalból is folytathassanak vizsgálatot. A sajtó jóvoltából ugyanis számos olyan ügyre derül fény, amelyben indokolt lenne a panasztestületi eljárás, ám erre panaszindítvány hiányában jelenleg nincs törvényes lehetőség.
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
