Leginkább azzal támadták a kormányprogramot – így a szociális terveket is –, hogy kevés benne a konkrétum. Nem is akarták részletesebben tárgyalni a benne található öt területet, vagy valóban akad még ma is homályos rész?
– Legfeljebb a számszerű konkrétum kevés a programunkban.
– Jellemzően nem a számokat, hanem a „hogyant” hiányolta az ellenzék és a szakmai szervezetek is.
– Olyan konkrétumot nyilván nem lehetett elvárni egy akkor még felhatalmazás nélkül tárgyaló politikai pártszövetségtől, amelyben nem tudjuk megmondani azt, hogy milyen erővel képviselhetjük az emberek érdekeit például a bankokkal szemben.
– Nagy port kavart az elmúlt hetekben az a törvénymódosításuk, amelyet sokan úgy értelmeztek: ötven óra igazolatlan hiányzás után a szülők természetben sem kapnák meg a családi pótlékot. Egyenesen azzal vádolták a kormányt, hogy éheztetni akarja a gyerekeket.
– Minden szülőnek és nevelőnek alkotmányos kötelezettsége, hogy a gyermekeik iskolába járjanak. Az Alkotmánybíróságnak több olyan határozata is van, miszerint nem alanyi jogon jár a családi pótlék. Tehát ezen a mindenkori kormány változtathat. Azok a gyerekek, akik az általános iskolát sem végzik el, végleg kiszorulnak a munkaerőpiacról. Ha tíz éven belül egymillió munkahelyet akarunk teremteni, ahhoz szükséges az is, hogy a munkavállalóknak megfelelő végzettsége legyen. Teljesen természetes, hogy a célunk megvalósítása érdekében olyan ösztönző intézkedéseket hozunk, amelyek segítik ezeket a törekvéseket. Tíz igazolatlan hiányzás után az iskolának jeleznie kell a jegyző felé az elmaradást, aki felszólítja a szülőket, hogy az ötvenedik óra után nem kapják meg készpénzben a családi pótlékot. Ha mégis túllépik az ötvenórás határt, a pénz egy önkormányzati számlára kerül, és ezzel egyidejűleg védelembe veszik a gyermeket. A pénz felhasználásáról egy későbbi kormányrendelet dönt. Mi segítséget nyújtunk, ez nem retorzió. Alapelv egyrészt, hogy egy gyerek se szenvedjen hiányt, másrészt pedig fontos, hogy a támogatás a gyereket illeti meg. Ebbe a munkába bevonjuk a jegyzőket és a gyermekjóléti szakembereket is. A fogyatékkal élők és a súlyosan beteg gyermekek – akik nem tudnak iskolába járni – természetesen továbbra is megkapják a juttatást.
– Mit várnak az új módosítástól? Nem lenne jobb hosszú távon gondolkodni, és különböző intézkedésekkel elérni azt, hogy értékké váljon a tanulással megszerzett tudás?
– A végső cél ez, de szükség van azonnali intézkedésekre. Ez az első lépés egy üzenet a társadalom azon tömegei felé, akik az adójukból és a járulékaikból fenntartják az egész iskola-, valamint a szociális és családtámogatási rendszert. Az üzenet pedig az, hogy amit tőlük elvon az állam, azért elvárást is támaszt azok felé, akik ezt megkapják.
– Miért tartották szükségesnek, hogy a családi pótlékot nevelési és iskoláztatási támogatásra bontsák?
– A nevelési támogatás valójában egy felkészülési idő az iskolára. Ha a család nem látja el a feladatát, vagyis a pénzt jól láthatóan másra költi, akkor elveheti a jegyző, és az összeget a gyermek természetbeni juttatásban kapja meg. Ez az ellátási forma az iskola megkezdéséig tart.
– Ígéretet tettek arra, hogy biztosítják a családi pótlék értékállóságát. Ezt a jelenlegi gazdasági helyzetben hogyan és mikorra kívánják elérni?
– Ebben az évben erre biztosan nem lesz lehetőség. Nincs kellő anyagi fedezetünk.
– Születésösztönző családpolitikát szeretnének folytatni. A cél nemes ugyan, de a gazdasági válság még ma is tart, az államkasszában pedig nem sok pénz lapul. Tudnak olyan intézkedéseket hozni, amelyek a jelenlegi helyzettől függetlenül működhetnek?
– Első lépésként visszaállítjuk a kilakoltatási moratóriumot. Elkezdjük a bankokkal való tárgyalást is. Mindezzel a szülők azt érezhetik, hogy a gyermekek nevelésében rajtuk kívül az állam mellett a banki világ is felelősséget vállal. Ezzel azt üzenjük a fiataloknak, hogy a hosszú távú családpolitika mindenképpen védelmet jelent számukra.
– Milyen elemei lesznek az új családpolitikának?
– Tervezzük a családi típusú adózás bevezetését, amelyhez joga van a gyermekes családoknak, mindazoknak, akik dolgoznak és gyermekeket nevelnek, az ő fizetésükből kevesebbet von el az állam. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával. Az otthonteremtést is segíteni kívánjuk. Különösen támogatjuk a többgenerációs együtt lakást, ugyanis az időseket befogadó állami intézmények rendszere egyre nagyobb terhet ró az államra. A nemzet idősödik, így ezt a problémát egyre nehezebb megoldani. A nagyszülők pedig rengeteg segítséget nyújthatnak a gyermeknevelésben. Harmadik ösztönző intézkedésünk annak biztosítása, hogy az édesanyáknak legyen lehetőségük részmunkaidőben dolgozni.
– Hogyan győzik meg a cégeket arról, hogy több részmunkaidős dolgozót alkalmazzanak? A jelenlegi szabályozás szerint ez egyáltalán nem éri meg.
– Törvényekkel kell olyan ösztönzőket teremteni, hogy megváltozzon a mai felállás. Jelenleg ugyanis jobban megéri a vállalatoknak egy teljes munkaidőben dolgozó ember alkalmazása, mint két részmunkaidősé. Egyébként a két-három gyermeket felnevelt nők szervezőképessége igen magas szintű. A nyugat-európai cégek már nagyon szívesen alkalmazzák őket.
– Megkezdték már a tárgyalásokat a cégekkel?
– Egyelőre nem, ez egy következő lépése lesz a családpolitikánknak.
– Az MSZP korábban kezdeményezte, hogy a 35 év alatti fiataloknak 15 millió forint alatti használt lakás vásárlásakor ne kelljen illetéket fizetni. Ezt támogatnák?
– Egyelőre nem tárgyaltunk róla, ezért csak azt tudom mondani, hogy csupán azért, mert szocialista kezdeményezés, nem söpörjük le az asztalról. Ez anyagi kérdés. Ellenben az egyenes ági örökösödéssel kapcsolatos kormányzati szándék, miszerint megszűnik az egyenes ági vagyonmozgásra vonatkozó eddigi adózás, szintén a családpolitika része.
– Mikor lépnek életbe a családalapítást segítő rendeletek, törvénymódosítások?
– Jövőre már biztosan. A kilakoltatási moratóriumot már a napokban tárgyalja a kormány. 2012-től pedig azok az édesanyák, akiket most a szocialisták kétéves gyesre kényszerítettek, választhatnak, hogy otthon maradnak-e további egy évre, vagy visszatérnek a munka világába.
– Mi lesz azokkal, akiket már kilakoltattak?
– Egyelőre csak azt tudom válaszolni erre, hogy minden segítséget megadunk nekik.
– Kilakoltatási moratórium ide, munkahelyteremtés oda, a hajléktalanok számának növekedése csak hosszú évek múlva állhat meg. A téli tragikus fagyhalálok elkerüléséért tervezik újabb hajléktalanszállók építését?
– Lehet növelni a számukat, illetve a meglévők befogadóképességét, de ez önmagában nem elég. Szeretnénk őket egyre intenzívebben bevonni a közmunkaprogramba. Szombathelyen és máshol is az országban jó példákat láthatunk erre.
– A fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket is visszavezetnék a munka világába. Hogyan bírják rá a munkáltatókat, hogy foglalkoztassák őket, miközben jelentős a munkanélküliség?
– Számukra rendelkezésre áll egy hatvanmilliárd forintos támogatás, amelynek az elosztása az elmúlt években katasztrofális volt. Hangsúlyt helyezünk a szakmai szervezetek bevonására, minden esetben meghallgatjuk a véleményüket. Mindenképpen változtatni kell a közbeszerzési törvényen is. Részben ennek segítségével támogatjuk majd, hogy a fogyatékosok által előállított termékek piacra kerüljenek Magyarországon. Ezt tartjuk a legfontosabbnak, hiszen ha nincs mit piacra juttatniuk, hiába foglalkoztatjuk őket. Rengeteg olyan irodaszer érkezik például a Távol-Keletről, amit hazánkban is le lehet gyártani. Ha 5-10 forinttal többe is kerül, az adó- és járulékbefizetés sokkal többet hoz az államnak. Egyébként a szociális államtitkárságon a fogyatékosügyi főosztályt egy látássérült ember vezeti majd, és a kabinetemben is alkalmazok egy vak fiatalembert. A Fidesz–KDNP-ben van kerekes székes országgyűlési és hallássérült európai parlamenti képviselő is. Ezt példaként állítjuk az egész ország elé.
– Az alacsony nyugdíjak miatt különösen aggasztó az idősek helyzete is hazánkban. Mikor érezhetik azt, hogy a nyugdíj nem egy szociális járadék, hanem egy számukra jogosan járó jövedelem, ami biztosítja a megélhetésüket?
– Nagy merészség lenne most konkrét időpontot meghatározni. Egyelőre arra törekszünk, hogy legalább az, amit megkapnak, a zsebükben maradjon. Az állam nem engedhette volna meg például azt, hogy az energiaárak ilyen mértékben elszabaduljanak. Éppen ezért született meg az a döntés, hogy a kormány moratóriumot rendel el a közüzemi díjak emelésére. A nyugdíjak nagy részét ez viszi el. Megemelkedtek a nyugdíjasok gyógyszerköltségei is, amin azonnal változtatni kell. Ebből is látszik, hogy ez egy egészen összetett problémakör.
– Schmitt Pál januárban garancialevélben kereste fel a nyugdíjasokat, és azt ígérte nekik, hogy megvédi a nyugdíjakat, megőrzi a juttatások reálértékét, és megakadályozza a nyugdíj-privatizációt. A számonkérés okán mikor lehet kopogtatni a házelnök ajtaján?
– A reálérték megőrzésére már az előző Orbán-kormány is nagy figyelmet fordított. Először is megőrizzük a nyugdíjak reálértékét, és amint helyreáll a gazdasági helyzet, az első Orbán-kormányhoz hasonlóan további emeléseket is végre lehet hajtani. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy még egyszer előfordulhasson, hogy reálértéken is csökkenjenek a nyugdíjak.
– Számíthatnak a szociális területen dolgozók béremelésre?
– Reményeink szerint a felzárkóztatásukat már a jövő évtől el tudjuk kezdeni. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az európai uniós pénzekből sokkal többet fordítsanak a fogyatékos-, az idősotthonok, a pszichiátriai betegeket ellátó intézmények, valamint az ifjúsági otthonok felújítására, újak építésére. A szociális szakma jogosan panaszkodik arra is, hogy az ellenőrzések mindenhol tolvajt és bűnöst keresnek, miközben ezen a területen nem ilyen emberek dolgoznak. Így ezt a területet is át kell vizsgálni.
– Változtatnak a személyi és tárgyi követelményrendszeren is? Ez sok esetben ellehetetleníti az ápolást.
– Erről csak a szakma bevonásával tudunk dönteni. Azért kell alaposan körüljárni ezt a kérdést, mert egyes intézmények valóban erről panaszkodnak, míg mások azt mondják, hogy ha a jelenlegi szabályrendszert nem tartanánk fenn, felhígulna a szakma.
– Feszült figyelemmel kísérik az új kormány döntését a droglegalizáció ügyében, amelyért egyre intenzívebben küzdenek a liberális drogszervezetek. Ők mire számíthatnak?
– A liberális szervezetek semmiféle droglegalizációra ne számítsanak. A terjesztőkkel szemben komoly szigorításokat tervezünk. Mi a prevenciót tartjuk a legfontosabbnak. A fiataloknak az elmúlt évekhez képest sokkal intenzívebben kell átadni azt az üzenetet, hogy a drogfogyasztás rendkívül káros, és ellenük van.
– A szociális tárcát egy minisztérium alá vonták többek között az egészségügygyel, amely szintén azonnali és nagy pénzigényű változtatásokat igényel. Nem tart attól, hogy a miniszternél nehezen érvényesíti majd területe érdekeit?
– Nem, hiszen a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma épp azért jó, mert számos területen, például az ifjúságban, vagy épp a drogkérdésben és az idősellátásban együtt kell működniük ezeknek a területeknek. Az államtitkárságok együtt dolgoznak majd az egész ország érdekében.
origo.hu
A magyargyűlölő román elnökjelölt útját járja Magyar Péter
