A rendszeres testmozgással kapcsolatban az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai és klinikai vizsgálatai elegendő bizonyítékát adták annak, hogy hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként, akár krónikus betegeknél is – mondta Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének professzora.
Életmentő a rendszeres mozgás
A szakember megjegyzi, a fizikai aktivitás, a rendszeres sportolás szinte minden szervrendszerünkre pozitív hatással van:
- bizonyítottan csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet,
- segít megelőzni a koszorúér-betegséget,
- javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében,
- bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik,
- enyhítheti a változókori tüneteket,
- segíthet megelőzni a csontritkulást,
- és általánosságban véve lassítja az öregedést.
- javul a test zsír-izom aránya,
- csökken a stressz, és a depresszió megelőzése szempontjából is fontos
Az elmúlt évtizedek nagy átfogó epidemiológiai és klinikai vizsgálatai azonban arra is bizonyítékul szolgáltak, hogy a rendszeres testmozgás nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként is hatékonyan alkalmazható.
Az úgynevezett magas kardiorespiratorikus fittség egy tanulmány szerint például közel 20 százalékkal csökkentette az összhalálozás kockázatát, így jelentősen javítva az életkilátásokat.
– mutatott rá Vágó Hajnalka, aki egyben hozzátette, a rendszeres testmozgás, a javuló edzettség hatására létrejövő előnyös változások a szervezetben a krónikus betegségben szenvedők esetében is bizonyítottan javítja az életkilátásokat.
A krónikus betegek életét is meghosszabbíthatja a fizikai aktivitás növelése
– Akinek a kezelőorvosa engedélyezi, vagy kifejezetten javasolja is a rendszeres testmozgást, mindenképpen hallgasson a jó tanácsra, mert ezzel akár a betegsége előrehaladását is lassíthatja. A kardiológus, sportorvos professzor példaként a koszorúér-betegség miatt végzett beavatkozást vagy műtétet említi, amelyeket követően, már a korai időszakban javasolt a rehabilitáció részeként testmozgás megkezdése alacsony vagy közepes intenzitással. Stabil koszorúér-betegség esetén legalább heti 150 perc közepes intenzitású rendszeres testmozgás javasolt legalább heti három nap, de akár 6-7 napra elosztva – tanácsolta.
Az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint heti legalább 150 perc közepes intenzitású (ami 300 percre emelhető) mozgás lenne az ideális, lehetőség szerint heti 4–5 alkalomra elosztva.
– Érdemes a hétköznapi tevékenységek során is növelni a fizikai aktivitást. A háztartási vagy a kerti munkák révén, lehetőség szerint gyalog megtenni a munkahelyre vezető út legalább egy részét, vagy lift helyett a lépcsőt használni. Ezen tevékenységek azonban még nem számítanak sajnos edzésnek, viszont már napi plusz 10-15 perc séta is fejthet ki jótékony hatást – jelezte a szakember, kiemelve, hogy:
az egészségmegőrzéshez azonban mindenképpen szükség van olyan dinamikus testedzésre, ami a nagy izomcsoportokat mozgatja meg, mint a gyaloglás, futás, kerékpározás vagy az úszás.
A szakember arra is kitért, fontos az izomerő megtartása, javítása is, amit például a saját testsúlyos vagy súlyzós edzésekkel érhetünk el. Ennek és a koordináció javításának a jelentősége idősebb korban felerősödik, amikor az izomtömeg természetes módon csökken, és az elesés kockázata megnő.
