Mit kíván a Magyar Nemzeti Múzeum? Egyebek között az oldalhomlokzati bejáratok megnyitását, átjárhatóságot, a klasszicista térrendszer helyreállítását, a vizuális igénytelenség felszámolását, akadálymentes közlekedést, többfunkciós rendezvénytér kialakítását. Az egyik tervezőcsapat tizenkét pontba szedte, véleményük szerint milyen változtatásokra volna szüksége a Pollack Mihály tervezte épületnek. A hatmillió forinttal járó első díjat a Mányi István Építész Stúdió nyerte.
A Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztésére január végén írtak ki nemzetközi pályázatot, amelyre hatvanegy pályamű érkezett. A tervezőknek olyan megoldásokat kellett találnia, amellyel megújítható a kert, a kertészház, a parkolási rendszer, és olyan új terek hozhatók létre, amelyek segítik az alapvető múzeumi funkciókat – a gyűjtést, a konzerválást és a bemutatást – és a közösségiség erősítését.
A második helyezett a Claus D. Worschech és Oszoli és Boda Építész Iroda Kft. lett, harmadikként, megosztva a Narmer Építészeti Stúdió és a Földes Társai Építésziroda tervét díjazták, a negyedik az MCXVI Építészműterem terve lett. A múzeum hét tervet vásárolt meg ezek mellett egymillió forintért: a Gelesz és Lenzsér Kft., a Mérték Építészeti Stúdió Kft., a Finta és Társai Építész Stúdió Kft., Bérczes László, a Csatai és Társa Bt., a Szateki Kft., valamint az M Építész Iroda Kft. pályázatát.
Fegyverneki Sándor országos főépítész, a zsűri egyik tagja az értékelés kapcsán elmondta, hogy a pályázók többsége törekedett a kívülről nem látható bővítésekre, de akadt olyan is, aki mellé építve vagy fölé emelve pluszépülettel foglalná keretbe a múzeumot, a merészebbek között volt olyan, aki áthelyezné a kert közepén lévő, Stróbl Alajos tervezte Arany János-szobrot és lebontaná Ybl Miklós kerítését.
A pályázók többségében hasonló alapötletekben gondolkodtak. A két épületszárnyat összekötő udvart lefednék és beépítenék, esetleg nem épületszerű, organikus formákat lógatnának be az udvarrészre. A pályázatok között sokan gondolkodtak a zöldkörnyezet teljes figyelembevételével eszközölt földalatti bővítésben, illetve törekedtek az épület észak–dél tengelyének eddig megoldatlan átjárhatóságára.
Eltér István, a bírálóbizottság elnöke az ünnepélyes díjátadón a tervpályázat kapcsán Széchenyi István egyik alaptézisére hivatkozott: Építs, ne ronts! Ahogy elmondta, olyan pályaműveket válogattak ki, amelyek ezt a gondolatmenetet tükrözik, olyan munkákat, amelyek arányosan házasítják össze a régi és az új elemeket.
Eltér István kihangsúlyozta azt is, hogy sem Kovács Tibor, a régi, sem Csoba László, az új főigazgató nem tudott részt venni a zsűri munkájában, mivel az elbírálás időszakában egyikük sem volt beiktatva.
Mint ahogy arról márciusban beszámoltunk, a közbeszerzési moratórium életbelépése előtt egy nappal, mandátumának utolsó hetében hirdetett nemzetközi építészeti tervpályázatot a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Kovács Tibor, az intézmény és kertjének fejlesztésére. A csaknem ötmilliárd forintot kóstáló, már több éve halogatott beruházást részben európai uniós forrásból finanszíroznák.
A tervpályázatot többek között bírálta a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Civilek a Palotanegyedért Egyesület is, mondván, a pályázati kiíráskor nem kérték ki több szakmai szervezet véleményét. A vitára június 29-én lesz alkalom, mert a múzeumban este hattól civil szervezeteket és lakosokat várnak egy, a Kortárs Építészeti Központtal közös fórumra, ahol a nyertes Mányi István Építész Stúdió prezentációját követően lehet megvitatni a terveket.
origo.hu
Az ukrán kém, aki éveken át kijátszotta a nemzetbiztonsági megfigyelést
