Három a magyar igazság

A moszkvai ökölvívó Európa-bajnokság tegnapi negyeddöntőiben négy magyar lépett a szorítóba, közülük kettő, Káté Gyula és Darmos József sikerrel járt – miként egy nappal korábban Bacskai Balázs –, így összesen három magyar szerzett érmet. A holnapi elődöntők során meg lehet célozni a csúcsot.

Deák Zsigmond
2010. 06. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sétáinkon megtapasztalhattuk, hogy logikusak a Moszkva északkeleti részén „uralkodó” óriási Koszmosz Hotelt övező utcák nevei: a Kozmonauta utca az űrhajósok emlékművéhez vezet, az Osztankino út a városrész 540 méter magas tévétornyához, a Béke sugárút pedig… No nem a békéhez, hanem a centrum felé, de a többség azért egyértelmű. Hasonló logikai levezetéssel próbáltuk meg még az idei ökölvívó Eb tegnapi négy magyar érdekeltségű negyeddöntője előtt kitapogatni az esélyeket Kovács László szövetségi kapitánnyal. Arra jutottunk, hogy kisváltósúlyban (64 kg) Káté Gyula esélyesebb az olasz Vincenzo Mangiacaprénél, könnyűsúlyban (60) nehéz lesz Varga Miklósnak lelassítani a mozgékony ír Eric Donovant, Darmos József (91) törökje, Bahram Muzaffer nagyon erős, Bernáth István (+91) számára pedig a helytállás a cél a fehérorosz Viktar Zujev ellen.
Varga kezdett a mieink közül, viszonylag visszafogottan. Donovan szaladgált és be-beugrott, a hajdúsámsoni bunyós a menet utolsó másodperceiben találta csak meg az ütőtávot, de akkor számoltak is az írre. Ettől még 1-3 állt az eredményjelzőn, aztán a második három percet követően 2-7, a végén pedig 4-10. Konstatálhattuk, hogy nem sikerült lelassítania Donovant csakúgy, mint a 2007-es chicagói vb-n, ahol szintén kikapott tőle.
Káté viszont még sosem kapott ki Mangiacaprétól, igaz, meg sem verte, lévén a 21 éves itáliai fiú válogatott újonc. Eb-2., kétszeres vb- és Eb-3. honfitársunk dominált, 3-1-es és 5-2-es részeredmények után 9-4-re diadalmaskodott. Ez már a hatodik világversenyes érme, Erdei Zsolt például „csak” ötig jutott – igaz, három aranyig. Káté győzelme még várat magára, talán csak szombatig. Addig még a pénteki elődöntőben felül kéne múlni az orosz Szoljanyikovot. „Kemény gyerek volt az olasz, megpróbált kihajtani, de nem sikerült neki. Azt hittem, csapkodós vadállat lesz, ám okosan bokszolt” – értékelt Szántó Imre tanítványa, de ebből kiderült, hogy ő még okosabban.
Ez nem mondható el a nehézsúlyú török Muzafferről, hiába volt tényleg erős, mint a bivaly. Le is taglózta őt Darmos József az első menetben, aztán a másodikban jött egy-egy intés és egy „visszaszámolás”, 6-4 után azonban a mi fiúnkban maradt több tűz, s 9-5-re nyert, bár egy „matekolós” pofonba megint belenézett. Pontosabban nem: „Ennek a számolásnak örültem, mert nem talált el rendesen, inkább csak földre lökött, viszont jólesett a pihenés. A első menetben megfogadtam az edzői tanácsokat, a másodikban kicsit önállósítottam magam, ettől szorosabb lett a meccs. A harmadikban nem fáradtam el annyira…” Regenerálódásra akad idő péntekig, s nem akarjuk elkiabálni, de a bolgár Tervel Pulev sem tűnik verhetetlen riválisnak.
Az olimpiai és Eb-ezüst, valamint kétszeres vb-3. Viktar Zujev viszont annak bizonyult Bernáth István számára. Ám a meccs végigment (2-10), ami egy szupernehézsúlyú klasszis ellen helytállásnak tekinthető. Mint ahogy az is, hogy a magyar válogatott az előzetes célkitűzést (két érem) eggyel túlteljesítette, s a holnapi elődöntők reményeink szerint tartogatnak még további javítási esélyt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.