Meglesz-e a Loki-tripla?

A centenáriumát ünnepli a magyar labdarúgó Magyar Kupa: ma este héttől a Puskás Ferenc Stadionban a századik döntőt rendezik meg. A 2009–2010-es idényre jellemző vidéki uralom jegyében a bajnoki címet és a Ligakupát már bezsebelt Debrecen, valamint az NB I-ben ötödikként végzett ZTE részvételével. A nemzetközi szereplés szempontjából már nincs tétje a finálénak, hiszen a DVSC a Bajnokok Ligája, a Zalaegerszeg pedig az Európa-liga selejtezőjében indulhat, ám mindkét csapat találhat ösztönzőt: a zalaiak még egyszer sem nyertek MK-t, a hajdúságiak pedig triplázni szeretnének.

Négy év után ismét egy mérkőzés dönt a kupa sorsáról. Az európai szövetségnek, az UEFA-nak június elsejéig kell megküldeni, hogy a BL-be, illetve az Európa-ligába mely csapatokat nevezik be az egyes tagszövetségek, köztük az MLSZ, így szombaton elvileg még beleférne egy visszavágó. Tegyük hozzá: most már. Ám még utólag is rossz belegondolni, hogyan zsúfolják össze a menetrendet, ha rájátszás dönt a Debrecen és a Videoton között a bajnoki címért.
Az előcsatározásokat a Loki jobban megszenvedte. A Nyírmada (8-2), majd a Mezőkövesd-Zsóry elleni bemelegítést (összesítésben 8-4) követően az MTK-t 2-0 és 0-2 után csak büntetőpárbajban verte ki, és az elődöntőben a Honvédot is nyögvenyelősen, összesítésben 3-2-vel múlta felül. A ZTE útja egy állomással hosszabb volt, de kevésbé rögös. Hévízen 3-0, Pécsett 1-0, majd a Haladás ellen összesítésben 3-1, a Szigetszentmiklós ellen 6-1, végül az elődöntőben az Újpest ellen 1-0.
A két döntős a bajnokságban felettébb gólgazdag meccseket vívott egymással. Debrecenben már az első félidőben kialakult az 5-3-as végeredmény, tavasszal a ZTE 4-1-gyel vágott vissza. E két találkozó alapján azt is mondhatnánk, a sok gól zalai specialitás, ám a hét végi utolsó forduló már-már gyanút keltett. A tét nélküli találkozón – a ZTE már nem kerülhetett fel a dobogóra, a Nyíregyháza kiesőként lépett pályára – született hét gól, a 4-3-as végeredmény már önmagában okot adott a találgatásra, amit Szentes Lázár, a vendég nyírségiek azóta már leköszönt vezetőedzője a nyilatkozatával még tetézett: „Nagyon finom leszek, nem tízig, százig, hanem legalább ezerig számoltam. Edzőként ehhez a meccshez semmi közöm.”
Csank Jánoshoz mi mással fordulhattunk tegnap: neki volt köze a mérkőzéshez? „Jól cseréltem” – hangzott a tömör válasz. Majd bővebben a mester így folytatta: „Nem láttam csalásra utaló jelet. A Liverpool 0-3-ról fordított a Milan ellen a BL-döntőben, mégsem kiáltott senki sem bundát. Néhány emberemet a kupadöntőre gondolva pihentetni akartam, de muszáj volt a tervezettnél hamarabb belenyúlnom a meccsbe.” A mai kupadöntőre rátérve Csank János így elmélkedett: „A Debrecen kiemelkedik a magyar mezőnyből, nem véletlenül lett ismét bajnok. Ha hagyják, hogy irányítson, akkor nincs esély ellene. Szerencsére a tudáskülönbség a futballban nem feltétlenül érvényesül, így van esélyünk. Gondot okoz, hogy Magasföldi, Szalai, Kovács és Schultz is sérüléssel bajlódik.”
Csank pályafutása első komoly sikerét éppen a Magyar Kupa elnyerésével aratta, még 1988-ban a Békéscsabával. A Váccal három kupadöntőt is elvesztett, amiért bajnoki arany kárpótolta 1994-ben. Második NB I-es első helyezését az FTC élén ünnepelhette 2001-ben, azóta szűkebb esztendőkben volt része, ma újabb trófeát gyűjthet. Herczeg András karrierje játékosként és edzőként is Debrecenhez kötődik. Ő is két bajnoki arannyal (2009, 2010) és egy kupagyőzelemmel (2008) büszkélkedhet. Ma este tehát az egyikük egyről a kettőre, avagy háromról a négyre jut.