Folytatjuk ma azt a tárgyalássorozatot, amelyben az ingatlanfejlesztőkkel igyekszünk megegyezni az építőipari vállalkozók zálogjog-bejegyzési lehetőségeire vonatkozóan – mondta el lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt néhány év alatt több száz milliárd forintnyi tartozás halmozódott fel, mert számos megrendelő nem fizette ki az elvégzett munka díját az építőipari vállalkozóknak. A szakember hozzátette: a probléma megoldására 2007-ben törvény született, amely a megrendelő ingatlanjára vonatkozó jelzálog-bejegyzési jogot engedélyezett az építőipari vállalkozások számára. Ezt a jogszabályt az Alkotmánybíróság idén tavasszal hatályon kívül helyezte. Az alelnök abban reménykedik, hogy az ingatlanfejlesztőkkel sikerül hamar közös nevezőre jutni, s így gyorsan kialakulhat az új törvény szövege, illetve hogy még az idén az Országgyűlés elé kerül a jogszabálytervezet.
A törvény hiányosságaira utal, hogy a gyakorlatban alig-alig tudták alkalmazni, mert a törvényalkotó nem megfelelő módon illesztette a polgári törvénykönyvbe. A földhivatalok ugyanis csak közhiteles iratok alapján dolgoznak. Ezért a jelzálogbejegyzéssel csak azok a vállalkozók tudtak élni, akik a megrendelővel kötött szerződést közjegyző előtt hitelesítették.
Az Alkotmánybíróság határozatában egyértelműen jogosnak ismerte el az építési vállalkozók jelzálogbejegyzés iránti igényét, de a törvényben megfogalmazott formát nem, mert az visszaélésre ad okot. A törvény ugyanis sem a beruházás jellege, sem az értékhatára tekintetében nem állított korlátot a jelzálogjog bejegyzése elé, ez pedig „kiemelten előnyös helyzetbe hozta a vállalkozókat”.
– A törvény egyik nagy hiányossága volt, hogy abban az esetben is megengedte a jelzálog bejegyzését, ha az eredeti vállalkozási szerződés ezt nem tartalmazta – jelentette ki Ladi Tímea, az ENWC (Natlacen Walderdorff Cancola Rechtsanwälte) nemzetközi jogi tanácsadó csoport közösségi jogásza. – Így a vállalkozó akár a szerződés teljes összegére vonatkozóan bejegyeztethette volna jelzálogigényét anélkül, hogy akár egyetlen kapavágást is tett volna. Ladi Tímea elmondta, hogy a nemzetközi gyakorlatban vannak jól működő megoldások. A német jogrendszerben például a megrendelő és a vállalkozó érdekeit egyaránt figyelembe vevő megoldást alakítottak ki. Így az építési vállalkozó számára bejegyezhető jelzálogot a szerződésben zárhatják ki. A német szabályozás azt sem teszi lehetővé, hogy a vállalkozó egyoldalúan jelzálogot jegyeztessen be a teljes szerződési összeg nagyságáig, de azt igen, hogy az elvégzett, ám ki nem fizetett munkák erejéig széljegyet tetessen az ingatlanra.
origo.hu
Zivatar, felhőszakadás és lehűlés jön
