Mehetett Filkor, szabad a vásár

Lezárult a Filkor-ügy, miután a bíróság tegnap másodfokon is elutasította az MTK által a labdarúgó és családja ellen indított keresetét. Miként lapunk korábban többször is beszámolt róla, az akkor még utánpótláskorú játékos 2006 januárjában egyoldalúan felbontotta amatőrszerződését a fővárosi klubbal. A hivatkozási alap természetesen nem ez volt, de a játékos azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert külföldre szeretett volna igazolni, amit az MTK nem támogatott. Noha a szerződés felmondása után a játékos és a klub között már nem volt jogviszony, a Filkor Attilára szemet vetett olasz sztárcsapat, az Internazionale képviselői 2006 nyarán tárgyalást kezdeményeztek az MTK-val a futballista leszerződtetéséről. Egyezség nem jött létre, ami után Filkor máltai kitérővel az Inter játékosa lett. Az MTK ebbe nem volt hajlandó belenyugodni, szerződésszegés vádjával indított pert, és kártérítésként 116 millió forintot követelt tőle, illetve a családjától. Az MTK nemcsak az amatőrszerződés felmondását, hanem a magyar labdarúgásban általános gyakorlatként működő háttérszerződés megszegését is kifogásolta. Ebben a még kiskorú játékosok – illetve szüleik – azt vállalják, hogy nagykorúvá válva profi szerződést kötnek klubjukkal.
– Az eljárás során az MTK többször módosította a keresetét, először 116 millió forintot követelt a Filkor családtól a bíróság által szerződés elnevezésű okiratként emlegetett megállapodás megszegéséért. Később az amatőrszerződés felmondását tette elsődlegesen a per tárgyává, s előbb kilencven-, majd hetvenötezer euró kártérítés megállapítására kérte a bíróságot. A bíróság egyik követelésének sem adott helyt – árulta el érdeklődésünkre Dányi Szilárd, az Újpest korábbi ügyvezetője, a Filkor család jogi képviselője. Majd hozzátette: – Az ítéletnek van egy mellékszála. A Magyar Labdarúgó-szövetség 2006-ban az amatőrszerződés megszegése miatt másfél évre eltiltotta Filkor Attilát. A jogerős bírósági ítélet ismeretében már kijelenthetjük, tévesen. Attila még nem döntötte el, hogy kártérítési igénnyel lép-e fel az MLSZ rössz döntése miatt, ami akár pályafutásának a végét is jelenthette volna, vagy lezártnak tekinti az ügyet.
A labdarúgó ezt nagyvonalúan megteheti, ám az ítélet precedensértékű. A bíróság ugyanis megállapította, ha a felek nem rögzítenek korlátozó feltételeket, az amatőrszerződést a játékosok egyoldalúan is felbonthatják. A „háttérszerződés” intézményét a bíróság pedig teljes mértékben semmisnek tekintette. Azaz a klubok profi szerződés híján nem alkalmazhatják a „röghöz kötést” az utánpótláskorú játékosokkal szemben. Másképpen: az utánpótlásképzés a klub és a játékos oldaláról is bizalmi viszonyon kell, hogy alapuljon, mert ha nem, akkor szabad a vásár.