Ha itt a nyár, akkor Bilderberg: szokás szerint az elmúlt hetekben ismét összehívták az 1954 óta titkosan ülésező – a saját titokzatosságából pedig elég jól PR-tőkét kovácsoló – Bilderberg-csoport éves találkozóját, mégpedig Stockholmba.
Némasági fogadalom
Az egy holland szállodáról elnevezett csoport találkozói nem sajtónyilvánosak, továbbá a Chatham Ház angliai agytröszt szabályai kötik a résztvevőket, így nem nyilatkozhatnak érdemben az elhangzottakról, nem tulajdoníthatják azokat a tanácskozások konkrét felszólalóinak.
Az idei névsorból az derül ki: hivatalos volt Svédországba az Európai Bizottság több tagja, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár – holland liberális politikus – és elődje, a norvég Jens Stoltenberg, aki immár a Bilderberg-találkozók társelnöke. Meghívást kapott továbbá Dmitrij Kuleba, az előző ukrán külügyminiszter, aki országával kapcsolatban összetűzésekbe keveredett korábban a magyar diplomáciával.
A hivatalos program szerint Ukrajna – amelynek európai csatlakozását hazánk ellenzi, a nyugati fősodor támogatja – a második témapontként szerepelt. (Az első a transzatlanti kapcsolat, vagyis az amerikai befolyás Európában.)
A tanácskozás legelvakultabban Ukrajna-párti meghívottai között volt Anne Applebaum amerikai közíró és férje, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Mindketten élesen Ukrajna-pártiként és Magyarország-ellenesként ismert háttérhatalmi szereplők. Applebaum korábban a 2022-es országgyűlési választásokon a magyarországi ellenzéket támogató Action for Democracy amerikai fedőszerv tanácsadója is volt. Sikorski a jobboldalellenes Donald Tusk előző és mostani kormányának is tagja.
Pár nappal beelőztek
Ennek ismeretében mindenesetre feltűnő, hogy az idei Bilderberg-tanácskozást közvetlenül azelőtt tartották vezető NATO- és uniós döntéshozók részvételével, hogy Ukrajna ezen a héten az atlanti szövetség hágai csúcsértekezletén, valamint az Európai Tanács aktuális brüsszeli ülésén is kulcskérdésként szerepel.
A nyugati fősodor országai – a NATO-ban az Egyesült Államokat, Törökországot, Szlovákiát és hazánkat, az unióban pedig az utóbbi kettőt nem kell közéjük számítani – a Kijevnek nyújtott féktelen katonai támogatás hívei a 2022 óta tartó háborúban. Az EU-ban pedig a gyorsított csatlakozást pártolják: ennek értelmében az ukránokra könnyített feltételek vonatkoznának a többiekkel, így a bebocsátásra régóta várakozó nyugat-balkáni államokkal, elsődlegesen Szerbiával szemben.