Menesztették az NFÜ elnökét

Azonnali hatállyal menesztették tegnap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét, Vági Mártont. A leváltott elnök utolsó intézkedései egyikeként még több tíz millió forint végkielégítést utalt ki az NFÜ távozó munkatársainak. Az átadás-átvétel számaiból kiderült: minden várakozásnál rosszabb mérleggel zárta a fejlesztési terv félidejét az ügynökség, amely az uniós pályázati forrásoknak mindössze négy százalékát fizette ki eddig, ráadásul a visszaélések száma is megugrott.

Azonnali hatállyal menesztette Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Vági Mártont, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) eddigi vezetőjét, akinek leváltásáról a közelmúltban kialakult aggályos gyakorlat miatt született döntés. A szaktárca közleménye szerint az ügynökség az utóbbi hetekben kulcspozíciókat elfoglaló felső vezetőkkel kötött közös megegyezésű munkaviszonyt megszüntető megállapodásokat, amelyekkel az állami szervezet nagy összegű végkielégítésekre kötelezte magát. A felügyeleti jogokat ellátó miniszter szerint a volt elnök eljárása súlyosan sérti a szervezetnél történő felelős gazdálkodás elvét, és veszélyezteti a működés biztonságát.
Az NFÜ új elnökének a szakminiszter Petykó Zoltánt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnökét nevezte ki. A vezetőcseréhez vélhetően az is hozzájárulhatott, hogy az átadás-átvételi dokumentumokból kiderült: a fejlesztési terv félidejénél a pályázati pénzekből még csak a keret négy százalékát fizették ki. Az elképesztő lassúság oka a pályázatokat kezelő rendszer széttagoltsága és a túlzott bürokrácia, amellyel nem sikerült megküzdenie a 2006-tól 2009-ig Bajnai Gordon felügyelete alá tartozó NFÜ-nek. Az átadás-átvételi dokumentáció szerint nemcsak a pályázati pénzeknél, hanem a kormányzati döntésekkel kiemelt és nagyprojekteknek minősített beruházásoknál is jelentős a késés. Alig történt kifizetés például az árvízszintcsökkentő tározók esetében: a nagykunsági, a hanyi–tiszasülyi, a szamos–krasznai és a kis-balatoni vízvédelmi rendszerekre, valamint a Tisza-hullámtérre csak a támogatások töredékét fizették ki.
A harmincból 13 nagyprojektet az elmúlt években még arra a szintre sem sikerült eljuttatni, hogy elfogadja azokat az unió, a kis- és középvállalkozásokhoz pedig a megítélt források mindössze tíz százaléka kerül. A hiteleket nyújtó Jeremie programból mindössze 22 milliárd forintnyi kölcsön jutott el az ügyfelekhez, holott Bajnai még 2007-ben is úgy nyilatkozott erről a konstrukcióról, hogy ezermilliárd forintot fog megmozgatni.
A támogatási területeknél is óriási az aránytalanság és az időbeli elmaradás: a kifizetett összegek 0–3 százaléka jutott a felsorolt 16 célból tízre, emellett a hátrányos helyzetű térségek leszakadását sem sikerült megállítani. Az átadás-átvételi táblázatok szerint az amúgy is legfejlettebbnek számító közép-magyarországi régió aránytalanul sok EU-forrást kapott, miközben a legszegényebb Észak-Magyarországnak a leszerződött összegek mindössze hét százalékát ítélték meg.
Az uniós források visszafizetésének kockázataira hívja fel ismét a figyelmet az Ernst & Young könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég, amely a brüsszeli pénzek hazai pályázatok ellenőrzésében vett részt az elmúlt években.
– Több esetben nem elszámolható költségeket is kifizettek, máskor a beruházás elszámolt kiadásai nem voltak arányban a teljesítéssel – nyilatkozta lapunknak Bindics Judit, az Ernst & Young államigazgatási tanácsadás üzletágvezetője, aki példaként a kommunikációs és reklámköltségeket, illetve a tanácsadói kifizetéseket említette. Hangsúlyozta: egyes projektek dokumentációja kirívóan hiányos, a pályázatok megvalósítása nehezen nyomon követhető, a pályázatokat lebonyolító úgynevezett közreműködő szervezetek pedig nem mindig jelentenek megfelelő kontrollt. Egyes szabálytalanságokat már az Európai Bizottság ellenőrzései is feltártak, amelynek következtében kamatostul kellett visszafizetni a szabálytalanul felhasznált összegeket. Az Ernst & Young szakembere elmondta, már korábban is felhívták az NFÜ figyelmét, hogy rendszerszintű hibák esetén az egész operatív program veszélybe kerülhet. Emlékeztetett, hogy hazánkban 2007 -ről 2008-ra negyven százalékkal nőtt a szabálytalanságok száma, ezért csak 2008-ban csaknem 4,7 millió eurót (1,3 milliárd forintot) kellett visszatéríteni az uniónak. Bindics Judit szerint egyszerűsíteni kell a jelenlegi rendszert, s erősen megfontolandó egyes közreműködő szervezetek összevonása, mert egy kézben kell összpontosítani a szakpolitikai döntéseket és a források feletti kontrollt.
– A bürokratikus akadályok felszámolásával és a párhuzamosan végzett funkciók kiszűrésével sokat lehet gyorsítani a pályáztatási folyamaton, ám a megfelelő ellenőrzés nélkül fennáll a kockázata, hogy az uniós forrásokat nem tudjuk lehívni, vagy vissza kell fizetni – tette hozzá.