Kovásznai György univerzális érdeklődésű és műveltségű ember volt: festett, drámákat és filozófiai hangvételű műveket írt, költészettel is foglalkozott. Fontos volt számára, hogy művészete elméletileg is megalapozott legyen. Minden médiumban ki akarta magát fejezni. Így talált rá az animációra, amelynek úttörője lett: festményanimációi is a képzőművészet jegyében fogantak. Hegyi Lóránd szerint a múlt héten nyílt és szeptember 26-ig látható kiállítás újra felfedezi a művészt. Úgy véli, az Iványi-Bitter Brigitta kurátor által létrehozott Kovásznai-retrospektív kiállításhoz tartozik a kurátor által írt monográfia is: a félezer reprodukciót tartalmazó könyv mellett négy DVD ismerteti Kovásznai fontosabb animációit.
– Művészettörténeti szempontból Kovásznai külön utat képvisel, mégis nagyon tipikus. Ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik az ötvenes évek képzőművészeti szellemét, tradícióját hordozza magában. Az érzékeny Kovásznai számára az akadémia egyfajta menekülési lehetőség volt a kor társadalmi elvárásai elől. Ugyanakkor ez a korszak a nyitás időszakának is tekinthető. A művész barátok, elsősorban a szentendrei kör festői által Kovásznai is felfedezte az avantgárd irányvonalat. Ezek a festők újraértelmezték a realizmust, de még erősen kötődnek a klasszikus hagyományhoz – elemezte Kovásznai munkásságát Hegyi Lóránd.
A nemzetközi ismertségű művészettörténész kutatási területe a XX. századi és a kortárs képzőművészet. Ezért is kérte fel Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója, hogy legyen a közép-európai kultúrának szentelt alapítvány kuratóriumának tagja. A kismartoni központú Esterházy Magánalapítvány fő csapásirányai a színház, zene és képzőművészet. A Hegyi Lóránd vezette képzőművészeti program kizárólag kortárs művekre, azon belül is elsősorban a balkáni régióra fókuszál. A tolerancia és a valóságosan létező sokféleség, az elfogadás jelenti ennek alapját. Ezért is alakította ki Hegyi Lóránd a Central European Revisited elnevezésű kiállítássorozatot, amelynek harmadik állomása június 11-én nyílt meg a kismartoni Esterházy-kastély oszlopcsarnokában, a Sala Terrena helyiségeiben. A tárlaton az osztrákok és magyarok mellett szerb és bolgár művészek kaptak helyet. Ahogy Hegyi Lóránd fogalmazott, a Central European Revisited az egész közép-európai régió mai művészetét igyekszik feltérképezni: jövőre románokat és lengyeleket hívnak meg.
– A művészek kiválasztásánál fontos szempont, hogy nemcsak az adott pillanatban aktuális témáról beszélnek műveikkel, hanem reagálnak az elmúlt évek társadalmi átalakulására, kulturális helyzetére. A közép-európai realitás reflexiói ezek a művek – hangsúlyozta a szakember. Hegyi szerint a régió művészeinek munkájában több hasonlóság is megfigyelhető: elsősorban a narratíva lassú átalakulása. A nyolcvanas–kilencvenes évek erős politikai érdeklődése, harcias attitűdje háttérbe szorulni látszik, a művészek ismét megtalálják a hétköznapi életet, előtérbe kerül a privát szféra ábrázolása, és felerősödik az ironikus hangvétel is.
– Mindegyik ország művészénél megfigyelhető egyfajta antihierarchikus ábrázolásmód: kis képekben gondolkodnak, a nüanszokból épül fel a nagyvilág. Másfelől több művésznő van jelen, mint korábban. Ezeknél a női alkotóknál is kevéssé találni politikai, moralizáló vonatkozású jelentésrétegeket, inkább a finomság, a mulandó dolgok, a női szerep, a saját élet poézise foglalkoztatja őket – foglalta öszsze a közép-európai művészetre vonatkozó jellemzőket Hegyi.
És hol tart a magyar kortárs képzőművészet Hegyi Lóránd szerint? Míg a 60-as évek Iparterv-generációja robbanást okozott a képzőművészetben, majd nagy erejű változást hoztak az új szenzibilitás művészei, addig most nem érzékelhető ilyen átalakulás. – Most, a huszonegyedik század küszöbén csak három-négy név mozog a nemzetközi színtéren. A hazai fiatal művészeknek élniük kellene a külföldi megmutatkozási lehetőséggel, amely a korábbi generációknak nem adatott meg. Aktívabbnak, kezdeményezőbbnek kellene lenniük, hisz naponta tűnnek fel új művészek – összegezte a hazai helyzetet Hegyi Lóránd.
origo.hu
Újabb ukrán kémgyanús nevet jelentett be Kocsis Máté
