Rácsukják-e a svájci reteszt a spanyolokra?

Ma zárul az első, s egyben kezdődik a második csoportkör a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon. Bemutatkoznak a végső diadalra is esélyesnek tartott, három év alatt mindössze egyszer vesztes spanyolok, s folytatják szereplésüket a jól sikerült nyitómérkőzés után már győzelemről álmodozó házigazdák.

Igazi magyaros sorscsapásként fogadta hazánk – megmagyarázhatatlanul még mindig – futballszerető része, ahogy Hollandia legjobbjai a dél-afrikai világbajnokságra melegítve eljátszadoztak a mieinkkel június 5-én Amszterdamban. Ez is csak velünk történhet meg! – mondták itthon sokan a 6-1-es (meg)alázás után, ám erre az állításra három nap múlva Murciából érkezett a cáfolat, ahol Spanyolország még nagyobb, 6-0-s verésben részesítette a lengyeleket. Akiknek még egy Dzsudzsák-szerű szép vezetőgólra sem futotta a teljes összeomlás előtt…
A spanyolok erejét és vb-esélyeit nem kizárólag ez a derbi mutatja meg, hanem inkább az előző három év, amelynek során csak egyetlenegyszer kaptak ki, a tavalyi Konföderációs-kupa elődöntőjében 2-0-ra az Egyesült Államoktól. Ezzel elszalasztották a 36 mérkőzéses veretlenségi „világcsúcsot”, csak beállították a brazilok korábbi rekordját. Viszont előtte magabiztosan megnyerték a 2008-as Európa-bajnokságot, a mostani vb-re pedig százszázalékos selejtezős mérleggel – tíz meccs, harminc pont! – jutottak ki. Jelenleg második helyen állnak a FIFA ranglistán, s a fő vb-esélyesek közé tartoznak, de ebben az elitben egyedüliként még sosem nyertek világbajnoki címet. Legjobb eredményük az 1950-es negyedik hely.
Egy éve éppen itt, Dél-Afrikában verték meg őket az amerikaiak, egészen pontosan Bloemfonteinben, ám mai vb-bemutatkozásukra Durbanben kerül sor Svájc ellen. A rivális kemény, de egyáltalán nem legyőzhetetlen, ahogy azt a felkészülési találkozók három fiaskója is jelzi. A négy évvel ezelőtti tisztes vb-szereplés (kiesés kapott gól nélkül a nyolcaddöntőben), valamint a címvédő olaszok elleni, június 7-i 1-1-es derbi viszont erőt sejtet. A genfi derbi során a veterán csatár, Alexander Frei, valamint az albán származású Valon Behrami megsérült, egyikük sem játszhat most Spanyolország ellen.
A csatársor jól jelzi a 21. századi európai valóságot: a zairei származású Blaise Nkufo és a török szülőktől már Bázelben született Eren Derdiyok rohamozza majd a másik kaput. A hispánoknál a lengyelek ellen gólt szerzett Fernando Torres, valamint a két gólpasszt adott Andres Iniesta szereplése kérdéses. A respekt viszont nem az: „Ellenfelünk roppant szilárd együttes, évek óta együtt játszik, minőségi futballt tud produkálni” – mondta a helvétekről Vicente del Bosque szövetségi kapitány.
Van rá egy fogadásunk, hogy a H csoport másik, nyitótalálkozójára nem telik meg a nelspruiti Mbombela Stadion 43 589 férőhelyes nézőtere, lévén hogy Honduras és Chile „tömegvonzása” egyaránt csekélynek mondható. Utóbbi gárda legutóbb napra pontosan negyvennyolc éve, hazai pályán tudott nyerni vb-mérkőzést, Jugoszlávia 1-0-s felülmúlása 1962-ben bronzérmet jelentett (amihez elképesztő bírói és egyéb segítség szükségeltetett, de ez egy másik történet). Azóta négy tornán lejátszott 13 összecsapásukból egyet sem tudtak megnyerni a chileiek, akiknél kérdéses a térdével bajlódó zaragozai csatár, Humberto Suazo szereplése. Érdekes módon a közép-amerikai riválisnál egy névrokona, a Románia elleni barátságos mérkőzésen megsérült David Suazo került bajba, a Genoa támadója helyett a korábban Kínát és Spanyolországot is megjárt Walter Martinez kezdhet. A hondurasiak 1982 után másodszor vesznek részt világbajnokságon, s tavaly október óta nyolc mérkőzésből csak kettőt nyertek meg. Ezt a számukra szomorú tényt igen finoman fogalmazta meg Reinaldo Rueda szakvezető: „Csapatunk jelenleg nincs csúcsformában, de mindent meg fogunk tenni, hogy a lehető legjobban rajtoljunk.”
Ma este megkezdődik a második csoportforduló, az A jelű kvartettben érdekelt, házigazda dél-afrikaiak Pretoriában találkoznak Uruguayjal a győzelem – de legalább 13 mérkőzéses veretlenségi sorozatuk megőrzése – reményében. Kezdeti idegességük magabiztosságra váltott: „A célunk továbbra is az, hogy továbbjussunk a csoportból, s bízunk magunkban, hogy ezt el is érjük” – jelentette ki magabiztosan Bongani Khumalo, a helyi Supersport United védője. Mivel egy kör után a csoport minden tagja egy ponttal áll, igaza lehet a vendéglátók brazil szövetségi kapitányának, Carlos Alberto Parreirának, aki szerint négy pont elég lehet a továbbjutáshoz, s ehhez Uruguayt kellene legyőznie együttesének.
Az 1930-ban és 1950-ben világbajnok dél-amerikaiak hasonlóan gondolkodnak: Oscar Tabarez szakvezető úgy véli, hogy ez lesz a sorsdöntő meccs a nyolcaddöntő eléréséhez. Hozzátette, bár Luis Suarez teljesítménye a franciák elleni 0-0-s döntetlen során elmaradt a várakozásoktól, mégis a kezdőcsapatban szavaz neki bizalmat. „Nem jó, ha egy játékos azonnal kikerül a kezdő tizenegyből egyetlen rossz meccs után, mert akkor elveszti a magabiztosságát” – indokolta döntését Tabarez, s további alátámasztásként elég citálni Suarez eredményességét. Csatártársával, Diego Forlánnal együtt összesen száz gólt szerzett az elmúlt két évben, a legutóbbi idényben 48 mérkőzésen 49-szer volt eredményes az Ajax mezében; 35 bajnoki találattal ő volt a legeredményesebb az európai Aranycipő-versengésben, csak azért lett első helyett ötödik, mert a holland pontvadászat szorzója 1,5-szeres az elitligák 2-ese helyett. A Dél-afrikai Köztársaság és Uruguay eddig kétszer találkozott egymással, 1997-ben 4-3-as uruguayi siker, tíz évre rá gól nélküli döntetlen született. Ebből a logikából kiindulva most a Bafana Bafana jön.

Mai program. H csoport, 1. forduló: Honduras–Chile, Nelspruit, Mbombela Stadion, 13.30; Spanyolország–Svájc, Durban, Moses Mabhida Stadion, 16.00; A csoport, 2. forduló: Dél-afrikai Köztársaság–Uruguay, Pretoria, Loftus Versfeld Stadion, 20.30.