Az alábbiakban szó szerinti idézeteket közlünk Szanyi Tibornak az MSZP vezetése ellen éles kirohanásokat tartalmazó leveléből. „Valószínűleg tudjátok, még ha nehéz is feldolgozni, hogy csúfosan megvert minket a nép. Kiebrudaltak minket nemcsak a kormányzás közeléből, hanem még egyharmadnyi ellenzékiséget sem adtak nekünk. Ami eddig sem nagyon ment, annak most vége! (…)
1998-ban Horn Gyula visszavonult, s jöttetek ti. Házon belül nem adódott senki, aki képes lett volna nemzetben gondolkodni, így jöhetett Medgyessy Péter. Ő volt az, aki komolyan vette a feladatát. Mikor azonban már konszolidálódott a párton belüli helyzet, s beléptünk az EU-ba, akkor útilaput kapott a miniszterelnök, s behódoltatok Gyurcsány Ferencnek, aki írt, mondott, ígért és vizionált az égen-földön mindent, meg mindennek az ellenkezőjét. (…) 2006-ban viszont jött a kijózanodás. Elfogyott a pénz, s Őszödön megtapasztalhattuk, hogy a régi módon nincs tovább.”
*
„Ám ott nem igazságbeszéd volt, hanem egy durva monológ arról, hogy elk…k (…) 2006 októberében besárgult az önkormányzati térkép, egyedül a behemót Budapest állt meg a borotvaélen. Ekkor veszítettük el a legfontosabb közkapcsolati hálózatunkat, tehát megbuktunk a helyi politikák szintjén.
Ennek az országnak hatalmas szerencséje, hogy Bajnai Gordon, Medgyessy Péterhez hasonlóan, komolyan vette a dolgát. Ám ne alakoskodjatok, az ő felelősségtudata nem a tiétek (lásd: távfűtés)! Azért sem, mert ezenközben jól tűrtétek, hogy a budapesti »leányvállalat« az összes lehetséges svihákságot elkövesse. Sőt, ma sincs másként. Budapesten gyakorlatilag változatlanul folyik a hatalmi osztozkodás, narcisztikus önreklámozással megtetézve. Azt is eltűritek, hogy a profik által kidolgozott alapokon a populizmus virágozzék, mert momentán a pozícióitok átmentésén fáradoztok. Ti, akiket szinte semmilyen elvi körülmény, hanem jobbára csak a közös mutyi élményanyaga tart össze. Ez az a rés, amelyen keresztül betolakodhatott a sorainkba a korrupció is. (…) Az őrségváltás azonban a szocialista párt szintjén is közeledik. Ti most a mielőbbi tisztújító kongresszust sürgetitek, hátha az eddigi összetételű küldöttseregek még néhányatokat megtartják az immár nem sokat érő »hatalmi« magaslatokon. (…)
A Magyar Szocialista Párt esélye most az, hogy (1) demokratikussá, (2) baloldalivá és (3) hitelessé váljon. Olyan tulajdonságokra tegyen szert, amelyeknek ti híján vagytok. (…)
Akkor leszünk demokratikusak, ha a pártközösségeink közvetlen döntési jogokat kapnak a különböző szintű pártszavazások révén. (…) De ugyanígy alkalmas eszköz lehet a demokratikus megújulásra a belső pályázati rendszer megteremtése. (…) A baloldaliság esetében még könnyebb a helyzetünk. Mindössze annyi kell ehhez, hogy kimondjuk: a Magyar Szocialista Párt a saját munkájukból élni akaró, a saját munkájukból élő és a saját munkájukból nyugdíjat szerzett emberek pártja. (…) A hitelességünk ügye pedig a lehető legegyszerűbb. Köszönjünk el azoktól, akik hosszú éveken át jobbára csak a párton belül győztek, de szinte soha semmilyen lakossági megmérettetésen nem vettek részt, vagy ha igen, ott csúfosan megbuktak. (…)”

Tseber Roland úgy aggódik a magyarokért, hogy nem tartotta fontosnak a magyar állampolgárságát