Törvénykövető rendőrséget

Szigorúbb és törvénykövető rendőrségről, valamint a 2006 őszi rendőri túlkapások kivizsgálásának szükségességéről is beszélt tegnap Pintér Sándor. A parlament négy szakbizottsága nagy többséggel találta alkalmasnak a jelöltet a belügyminiszteri tisztségre.

Az Országgyűlés emberi jogi, nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint alkotmányügyi bizottsága is támogatta, hogy Pintér Sándor vezesse a második Orbán-kormány által ismét felállítandó Belügyminisztériumot. A miniszterjelölt a testületek egymást követő ülésein azt mondta, a 2006. szeptemberi és októberi eseményeket ki kell vizsgálni, és arra tett ígéretet, hogy a rendőrségen ezekkel összefüggésben keletkezett minden dokumentumot átadnak a történtek feltárásával megbízott, Balsai István fideszes képviselő vezette vizsgálóbizottságnak. Pintér Sándor szerint nincs szükség a gyülekezési törvényben megszabott jogok szűkítésére, és nem várható magánbörtönök megnyitása sem, mert erre a társadalom még készült fel. A tulajdon elleni szabálysértési ügyekről szólva kifejtette: helyesnek tartaná, hogy ezek a rendőrség kizárólagos hatáskörébe kerüljenek, és az eddigi gyakorlattól eltérően nem pénzbírságra, hanem elzárásra ítélhető elkövetők esetében a jegyzőknél képzettebb bírósági titkárok dönthessenek a büntetés mértékéről.
Pintér Sándor határozott fellépést ígért a mindennapok életérzését romboló jelenségekkel, a vagyon elleni bűncselekményekkel szemben, és bejelentette, hogy júliusban pályázatot írnak ki a közbiztonsági háló javítása érdekében a leginkább veszélyeztetett önkormányzatok számára. A körzeti megbízotti rendszerről azt mondta: az a cél, hogy a megbízottak egy, a hivatali munkára és az esetleges előállítások végrehajtására is alkalmas házhoz jussanak, ám amíg ez megvalósul, átvezényléssel oldják meg, hogy valamennyi településen biztosítsák a rendőri jelenlétet. A tárca várományosától a Jobbik több képviselője is azt tudakolta, hogy mi a véleménye a csendőrség létrehozásáról, de Pintér úgy vélte: a rendőrség alkalmas a közrend biztosítására, ezért nincs szükség újabb rendvédelmi szervezetre. A jelölt arról tájékoztatta a bizottságok tagjait, hogy a lakosság számaránya és sűrűsége alapján, a bűnügyi fertőzöttség figyelembevételével döntenek a települési rendőrőrsök további működtetéséről, létrehozásáról. A tábornok arra hívta fel a figyelmet hogy a nagyobb létszámú rendőri jelenlét nyomán úgy tűnhet majd, egyes településeken több bűncselekmény fordul elő, de ez csak azt fogja jelezni, hogy az eddig a hatóságok tudomására nem jutott esetek is a felszínre kerülnek.
A leendő miniszter szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján szakmailag indokolt, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nemzetbiztonsági Hivatal helyett a jövőben működő Alkotmányvédelmi Hivatal a belügyi tárca hatáskörébe kerül, és ez az intézkedés nem a hatalom koncentrációját, hanem a közvetlen információáramlást szolgálja majd.
A jelölt nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán Demeter Ervin (Fidesz) azt mondta, az előző kormány politikai célokra használta fel a Nemzetbiztonsági Hivatalt, és arra volt kíváncsi, mit tesz a jelölt ennek feltárásáért, felszámolásáért. Molnár Zsolt (MSZP) elnök azonban úgy látta, ez elmúlt négy, illetve nyolc évben a titkosszolgálatok politikamentesen működtek. Válaszában Pintér leszögezte, meggyőződése, hogy a szolgálatoknak az alkotmány és a törvények szerint pártpolitikától mentesen kell működniük. „Irányításom alatt biztos, hogy így fognak működni” – jelentette ki. Értesüléseink szerint Pintér Sándor a következő héten részt vesz az Országos Rendőr-főkapitányság feladatszabó állománygyűlésén, ahol egyebek mellett azt is bejelenti, ki irányítja a jövőben a magyar rendőrséget, és kire bízza a fővárosi főkapitányság vezetését.

A nyilvánosság erejével. A nyilvánosság biztosítását nevezte a legfontosabb feladatnak az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság albizottsága, amely a 2006-os rendőri brutalitást vizsgálja. Tegnapi ülésükön a tagok úgy vélték, sokan nem mertek még beszámolni az őket ért atrocitásokról. Az albizottság a 2002 és 2010 között az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgálja. Ismeretes, 2006 őszén a fővárosban kitört zavargások alkalmával – az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését után – szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben alkalmazott erőszakot a rendőrség. 2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány ugyan elnézést kért, ám a történtekért más nem vállalta a felelősséget. (MN)