Új hajót kell ácsolnia hazánknak

Pénznyomtatással nem kezelhető a jelenlegi világgazdasági problémák zöme, a következő két-három évben további pénz-ügyi buborékokra és tőzsdei ingadozásokra kell felkészülni – hangzott el az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) tegnapi rendezvényén, ahol Róna Péter és Heim Péter közgazdászok az euróövezet problémáiról és hazánk kilábalási lehetőségeiről tartottak előadást.

Monopolhelyzetben a bankok. A magyar pénzintézetek nem versenyeznek egymással, sőt úgy viselkednek, mintha monopolhelyzetben lennének, ezért a kormánynak be kell avatkoznia az érintett területeken – hangsúlyozta az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának tegnapi ülésén Matolcsy György. A nemzetgazdaságiminiszter-jelölt a nemzetközi összehasonlításban is magas kamatmarzsot és banki költségeket tartja problémásnak, továbbá azt, hogy a jegybankialapkamat-csökkentést a pénzügyi rendszer nem vagy csak lassan juttatja el a fogyasztókhoz. (MTI)

Nem fogja túlélni a következő tíz évet az euróövezet, amennyiben a tagállamok közötti együttműködést nem erősítik, és nem változtatják meg a pénzügyi rendszert – fogalmazott az AmCham tegnapi rendezvényén Róna Péter közgazdászprofesszor, aki szerint a problémákat mutatja, hogy a valutaunió országainak fejlődése lényegében lenullázódott az utóbbi években. Az egyetemi tanár szerint az euróövezet perifériáján álló országok felzárkózása lelassult, ráadásul a pénzügyi válság ezeknél az államoknál sokkal súlyosabb problémákat okozott, mint a kiegyensúlyozott gazdaságú országoknak. Világossá vált, hogy az euró nem képes kezelni az egyes országok eltérő fejlettségi szintjét a különböző mértékű inflációt, többek között ennek köszönhető, hogy az ingatlanpiaci buborékok kialakulását sem tudták megakadályozni – vélekedett Róna. A közgazdász szerint Görögország ügyében sem tudtak sokáig dűlőre jutni, s bár a jelenlegi problémát pénznyomtatással próbálják megoldani, ez nem bizonyul helyes útnak. Hozzátette: az unión belül négy különböző gazdasági terület létezik: egyrészt az a kemény mag, amelynek országai teljesítik az euró bevezetésének feltételeit, másrészt a gyengébb pénzügyi stabilitású mediterrán államok, továbbá a visegrádi országok és Skandinávia.
A magyar kilábalással kapcsolatban Róna arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi befektetők szinte kizárólag az olcsó magyar munkaerő miatt települtek hazánkba, és nagyon kevés hazai beszállítóval dolgoznak együtt. A szakember egy olyan gazdasági fordulatot sürgetett, amely gyökeresen szakít az eddigi, kizárólag az exportra koncentráló gazdaságpolitikával. Mint fogalmazott, egyegységnyi magyar GDP-t kétszer annyi energiaráfordítással állítunk elő, mint az uniós átlag.
A szintén felszólaló Heim Péter közgazdász szerint az eurózóna problémái nem annyira súlyosak, mint azt Róna Péter jellemezte. Példaként említette, hogy az USA és Japán államadóssága és költségvetési hiánya is magasabb, mint az euróövezeté. A közös európai fizetőeszköz árfolyama még az utóbbi hónapok gyengülése ellenére is megfelelő – mutatott rá Heim, aki szerint pénzügyi buborékok még kialakulhatnak a következő két-három évben, és a tőzsdéket is az ingadozás jellemezheti, ám a figyelem nemsokára elterelődik az eurózóna belső problémáiról. – Nem is olyan rég még az amerikai gazdaság és a dollár gyengülésével foglalkoztak a közgazdászok, most az uniós gondok vannak napirenden, de meglehet, hogy egy év múlva már a japán gazdaság egyensúlytalanságai lesznek középpontban – tette hozzá. Heim szerint az unió versenyképességi gondjai nem a közös valuta létéből fakadnak, hanem a rugalmatlan munkaerőpiac és a rossz demográfiai mutatók hátrányaiból. A valutaunió jövőjét nagyban meghatározza, hogy ha nem lesz európai összefogás, akkor az EU felőrlődik a két másik nagyhatalom, Kína illetve az Egyesült Államok között – fogalmazott a közgazdász.