A moldávok kizavarnák az oroszokat

Katonák lepték el tegnap a moldovai főváros központját. A több száz egyenruhás szerencsére nem újabb háborúba indult, csak a fegyveres erők hétfői parádéjának tartották a főpróbáját. Az ügyvezető államfő, Mihai Ghimpu nemrégiben a szovjet megszállás emléknapjává tette június 28-át, s elrendelte, hogy a hivatalok és helyhatóságok ezen a napon minden évben tartsanak ünnepségeket.

Éppen hetven éve, hogy a Szovjetunió megszállta Besszarábiát, ami 1918-tól Románia része volt. Erősen kérdéses azonban, hogy az évfordulós ceremóniákat kizárólag az emlékezés szükségessége miatt rendelte-e el az elnök, vagy a döntést sokkal inkább aktuálpolitikai okok magyarázzák. Hogy a kérdésben könnyebb legyen dűlőre jutni, Ghimpu csütörtökön Moszkvába üzent. Követelte, hogy az orosz katonák sürgősen hagyják el a Moldova területén lévő, ám jelentős részben oroszok, ukránok lakta és de facto független államként működő Transznisztriát. A Dnyeszter menti köztársaságként is ismert terület a Szovjetunió felbomlása után indult el az önállósodás útján, egy véres háború és tizennyolc év azonban nem volt elegendő sem a függetlenedéshez, sem ahhoz, hogy a terület valamilyen módon integrálódjon Moldovához. Az 1992-es, Chisinau számára vereséget hozó háborúban legalább ezerötszázan vesztették életüket, a területet az oroszok azóta sem hagyták el. Igaz, mint az Európai Unió Moldováért felelős különleges képviselője, Mizsei Kálmán Chisinauban elmondja, Moszkva egyre kevesebb katonát, jelenleg körülbelül nyolcszázat állomásoztat Transznisztriában, ők hivatalosan békefenntartó feladatokat látnak el, illetve a fegyverraktárakat őrzik. Merthogy – tehetjük hozzá – a puskaport azért mégiscsak érdemes szárazon tartani.
Háborús veszélyről persze pillanatnyilag nem érdemes beszélni, a régi időkre emlékeztető hétfői katonai díszszemle azonban így könynyen tűnhet erőfitogtatásnak. A moldovai külpolitikai egyesület vezetője, Victor Chirila szerint az ügyvezető államfő oroszellenes hozzáállása nem segíti a párbeszéd erősítését, s árthat a román- és az oroszajkúak között jelenleg valóban békés együttélésnek. Főleg úgy – teszi hozzá a politológus –, hogy Ghimpu kirohanása lényegében nem volt más, mint az elnökválasztás mikéntjéről szóló, szeptemberre kiírt referendum kampányának nyitánya. Korábban nem volt példa arra, hogy egy moldovai vezető nyíltan felszólította volna Oroszországot csapatai kivonására. A mesterségesen szított feszültségnek az utcán nincs nyoma, a chisinauiakat a jelek szerint pillanatnyilag a focivilágbajnokság jobban érdekli, mint a politika.
Ami a jövőt illeti, a moldovai– transznisztriai kérdés rendezése a formálódó közös orosz–uniós biztonsági bizottság egyik legfőbb feladata lesz. Brüsszel és Moszkva elképzelései szerint a feleknek a tárgyalóasztalnál a helye. De addig is következzék a hétfői díszszemle.