A héten a Központi Statisztikai Hivatal három adatot közöl. Kedden a keresetek márciusi adatai jelennek meg. Februárban a keresetek átlagosan 9,3 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami egyértelmű lassulás a januárban miért 10,4 százalékhoz viszonyítva – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ez az 5,6 százalékos inflációt figyelembe véve a reálkeresetek 3,5 százalékos átlagos emelkedését jelenti. Ez nem elhanyagolható, de ennél azért lehetne nagyobb is, és ebben az infláció leszorítása mindenképpen tud segíteni – mutatott rá Regős Gábor.
Fotó: Lakatos Péter/MTI
Csütörtökön az első negyedéves beruházási adatok látnak napvilágot. A beruházások alacsony szintje hosszabb ideje lefelé húzza a GDP-t. Ebben a gazdasági helyzet bizonytalansága mellett az állam és az önkormányzatok forráshiánya játszik szerepet, de a hazánknak járó uniós források visszatartása is fontos hatással van – emelte ki a vezető közgazdász. A IV. negyedévben negyedéves alapon 2,2 százalékkal, míg éves összevetésben 13,8 százalékkal esett vissza a beruházások volumene. A vártnál gyengébb első negyedéves GDP-adat alapján vélhetően a beruházási adat sem alakult túl kedvezően.
Pénteken az áprilisi munkaerőpiaci folyamatokról kaphatunk képet. A munkaerőpiacot márciusban magas foglalkoztatás jellemezte – ha csak minimálisan is, de ismét átlépte a 4,7 millió főt a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot tett ki – ez éves szinten 0,1, míg havi szinten 0,2 százalékpontos javulást jelent.
Csütörtökön közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás központi rendszerének április végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Az előzetes adatok alapján a hiány áprilisban is magasan alakult, 376,4 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt 24 év második legnagyobb adata. Az államháztartás ezzel az idei éves hiánycél 71 százalékát érte el az első négy hónapban, így az éves hiánycél tartásához igen feszes gazdálkodásra van szükség az év hátralévő részében – figyelmeztetett Regős Gábor.
Az MNB e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő első negyedéves pénzügyi számla adatokat érdemes kiemelni. Az államadósság a negyedik negyedév végére a GDP 73,6 százalékra csökkent az előző negyedév végi 76,0 százalékról. Egy évvel korábban a GDP-arányos adósságráta 73,4 százalékon állt. A negyedik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -7 százaléka volt, míg a háztartásoké +3,8 százalék, azaz az állam hiányt, a háztartások többletet halmoztak fel.
Regős Gábor a nemzetközi adatsorok kapcsán kiemelte, az Eurostat hétfőn az áprilisi infláció második becslését, míg kedden a márciusi építőipari adatokat közli. Az első becslés alapján az előző havihoz hasonlóan az infláció az eurózónában 2,2 százalékon alakult, míg a maginfláció 2,4 százalékról 2,7 százalékra nőtt. Havi alapon az árak átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek. Az eurózóna inflációja tehát alacsony, lehetővé teszi a monetáris politika további lazítását.
Az építőipar teljesítménye februárban havi alapon az eurózónában 0,5, míg az Európai Unióban 0,4 százalékkal csökkent. Éves alapon a teljesítmény 0,2, illetve 0,3 százalékkal emelkedett a két övezetben. Éves összevetésben az egyes tagállamok közül az építőipar teljesítménye legnagyobb mértékben Bulgáriában (7,4 százalék), Olaszországban (hat százalék) és Finnországban (5,5 százalék) növekedett, míg a legnagyobb visszaesést Szlovéniában (10,8 százalék), Németországban (5,3 százalék) és Magyarországban (4,1 százalék) mérték – utóbbi nem független a hazánknak járó uniós források visszatartásától.
