Az infláció leszorítása növelhetné a reálkereseteket

A reálkeresetek további növelésében az infláció leszorítása tudna segíteni. Ismét 4,7 millió körül lehetett a foglalkoztatottak száma. Az eurózóna inflációja alacsony, lehetővé teszi a monetáris politika további lazítását.

2025. 05. 19. 5:35
Építkezés, építőipar, lakás, ingatlan, munkaerő, gazdaság,
Eddig is dolgoztak ukrajnai munkavállalók Magyarországon, főleg Kárpátaljáról jöttek, határozott időtartamra és előszűrést követően Fotó: Arpad Kurucz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MNB e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő első negyedéves pénzügyi számla adatokat érdemes kiemelni. Az államadósság a negyedik negyedév végére a GDP 73,6 százalékra csökkent az előző negyedév végi 76,0 százalékról. Egy évvel korábban a GDP-arányos adósságráta 73,4 százalékon állt. A negyedik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -7 százaléka volt, míg a háztartásoké +3,8 százalék, azaz az állam hiányt, a háztartások többletet halmoztak fel.

Regős Gábor a nemzetközi adatsorok kapcsán kiemelte, az Eurostat hétfőn az áprilisi infláció második becslését, míg kedden a márciusi építőipari adatokat közli. Az első becslés alapján az előző havihoz hasonlóan az infláció az eurózónában 2,2 százalékon alakult, míg a maginfláció 2,4 százalékról 2,7 százalékra nőtt. Havi alapon az árak átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek. Az eurózóna inflációja tehát alacsony, lehetővé teszi a monetáris politika további lazítását.

Az építőipar teljesítménye februárban havi alapon az eurózónában 0,5, míg az Európai Unióban 0,4 százalékkal csökkent. Éves alapon a teljesítmény 0,2, illetve 0,3 százalékkal emelkedett a két övezetben. Éves összevetésben az egyes tagállamok közül az építőipar teljesítménye legnagyobb mértékben Bulgáriában (7,4 százalék), Olaszországban (hat százalék) és Finnországban (5,5 százalék) növekedett, míg a legnagyobb visszaesést Szlovéniában (10,8 százalék), Németországban (5,3 százalék) és Magyarországban (4,1 százalék) mérték – utóbbi nem független a hazánknak járó uniós források visszatartásától.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.