Népességszámlálót állított fel az V. kerületi Arany János utcánál a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) tegnap Állítsuk meg a népességfogyást! szlogennel. Ezzel arra a riasztó statisztikára hívják fel a figyelmet, hogy Magyarország népessége 1980 óta nem képes a természetes reprodukcióra, amelyet az alacsony születésszám és a korai halálozás mellett az elvándorlási tendencia is súlyosbít.
– A tétlenségből kitörve a NOE életre hívta a Magyar anya- és családvédelmi pogramot, amelynek legfőbb üzenete, hogy a demográfiai krízis kezeléséhez a kézenfekvő megoldásokat ki kell aknázni – mondta az egyesület elnöke. Székely Hajnalka kifejtette: fontos cél ugyan a születésszám emelése, ám az a hosszú távú megoldás. Ezért első lépésként családbarát munkahelyeket szorgalmaznak, részmunkaidős foglalkoztatással, a munkahelyeken kialakított gyermekbarát sarokkal, pelenkázóval. Ezenfelül a NOE szerint családokat védő oltási renddé kell fejleszteni a kötelező védőoltási naptárat. Nem engedhető meg, hogy megelőzhető betegség miatt veszítsünk el életeket – érvelnek. A szervezet a www.fogyamagyar.hu honlapon is várja a javaslatokat a demográfiai krízis fékezésére. Ezenkívül a munkaadókat az országos családbarát munkahely pályázat meghirdetésével ösztönzik a megfelelő környezet kialakítására.
– Az elmúlt 20-25 évben Magyarországon megváltozott a gyermekvállalási magatartás – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese ebben látja a születésszám csökkenésének okát. Pongrácz Tiborné emlékeztetett, Közép- és Kelet-Európát az jellemezte, hogy a nők korán férjhez mentek, s a házasságkötést követő egy éven belül megszületett az első gyermek. Ma egyre inkább kitolódik életkorilag a házasságkötés, a gyermekvállalás, ráadásul a házasságkötések száma drámaian csökkent – mutatott rá a szakértő. Mint mondta, az élettársi kapcsolatban élők kevesebb gyermeket vállalnak, s akadnak olyan 32-34 éves nők, akiknek tartós kapcsolatuk sincs. Fennáll annak a veszélye is, hogy biológiai okból sem lesznek képesek szülni a nők. A szakértő hozzátette: ma a 32-33 éves nők harminc százalékának nincs gyermeke, s a párok 96 százaléka tervez gyermeket, ám ezek nem realizálódnak. Szerinte a népességcsökkenés megállíthatatlannak tűnik, hiszen az 1980-as években született nők sokkal kevesebben vannak az úgynevezett Ratkó-korszak unokáinál. Az igazgatóhelyettes úgy véli, a Bokros-csomag azt a hitet ingatta meg az emberekben, hogy a családpolitika stabil, kiszámítható segítség. Ezt a bizalmat azóta sem sikerült helyreállítani – vélte.
A KSH legfrissebb adatai szerint az év első öt hónapjában kevesebb gyermek született, de a halálozások száma is alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Ennek köszönhetően a természetes fogyás üteme mérséklődött a múlt év ugyanezen időszakához képest.

Gyerekek sérültek meg a halálos, frontális karambolban