Besurranó módszerek

Újabb váratlan ötlettel jelentkezett az oknyomozó újságírás német úttörője, Günter Wallraff. A nevét viselő alapítvány létrehozását jelentette be azzal a céllal, hogy ősztől kezdve olyan fiatal riportereket képezzenek, akik az ő nyomdokaiba lépnek, és leleplező adatokra épült cikkekkel világítanak rá a szociális problémákra.

A gazdasági élet egyre több területének körülményei emlékeztetnek a kapitalizmus kezdeti formáira. Hetente kapok drasztikus eseteket ecsetelő leveleket, állítja a 67 éves zsurnaliszta, aki az elmúlt évtizedekben sorra jelentette meg nagy visszhangot kiváltó leleplező írásait. Mint fogalmazott, másokat is bátorítani akar, hogy munkamódszereit átvéve tárják a nyilvánosság elé a tarthatatlan szociális helyzeteket.
Wallraff fantomként, álnéven lopakodott be különböző vállalatokhoz, hogy azután személyesen megélt tapasztalataira alapozva kritizálja azok munkamódszereit. Volt török vendégmunkás, afrikai bevándorló, a bulvárpiacot uraló és szenzációkat hajhászó Bild-Zeitung munkatársa, a McDonald’s melósa és a téli hidegben, mínusz húsz foknál magukra hagyott hajléktalanok sorstársa. Az általa megtestesített anatóliai Ali vagy a szomáliai Kwami Ogonno egyrészt a német oknyomozó újságírás legendás alakjai, ugyanakkor a Wallraff-akciókat kritizálóknak muníciót szolgáltató fantomok. „A szociális riportok ma időszerűbbek, mint valaha” – vallja Wallraff. A besurranó módszereket elutasítók tábora viszont azt hangoztatja, hogy bíráló tanulmányokat ezek alkalmazása nélkül is lehet írni, s a maszkabál inkább reklámcélokat szolgál.
Wallraff szívesen hivatkozik Heinrich Böllhöz fűződő kapcsolataira, az apai barátra, aki már négy évtizeddel ezelőtt azt hangoztatta, hogy Wallraffok tucatjaira van szükség. A Nobel-díjas író azt követően figyelt fel a fiatal újságíróra, amikor az megküldte neki naplójának feljegyzéseit a hadseregben eltöltött idejéről. Wallraff megtagadta a katonai szolgálatot, de idevágó kérvényét elutasították, és kénytelen volt berukkolni. Az alapkiképzés során viszont nem volt hajlandó fegyvert a kezébe venni. A notórius pacifista ezt követően a Koblenzben működő Bundeswehr-kórház zárt pszichológiai osztályára került. „Böll bátorított arra, hogy e naplót nyilvánosságra hozzam. Tőle tanultam az emberekkel szembeni szolidaritást, a felebaráti szeretetet.”
A gazdasági és társadalmi viszszásságok iránti érdeklődést akarja a Wallraff-alapítvány támogatni, és évente öt újságíró-palántának kíván ösztöndíjat nyújtani, hogy – az alapítóhoz hasonló metódussal – folytassanak oknyomozó munkát. Az anyagi támogatásért pályázóktól elvárják, hogy maguk tegyenek ajánlatot a tervezett projektre, amelyet azután független zsűri vizsgál felül és dönt az ösztöndíj odaítéléséről. Wallraff határozottan kiáll az eredeti identitás eltitkolása, a beosonó taktika alkalmazása mellett, mondván, az így kiderített visszásságok nyilvánosságra hozatalának jogosságát Németországban bírósági döntés garantálja. Az ösztöndíjasokat azonban senki sem kényszerítené, hogy álnéven lépjenek fel. Wallraff szerint ma már egy gyakornoknak is esélye lehet arra, hogy bepillantson a vállalat módszerének kulisszái mögé. Az általa tervezett legújabb oknyomozó, ezúttal tévéprojekt azon ügyvédi irodákat veszi célba, amelyek a törvények kijátszására adnak tanácsokat a vállalkozásoknak kellemetlen munkatársak elbocsátására. „Az az érzésem, hogy továbbra is szükség lesz rám” – hangoztatta a 67 éves oknyomozó specialista.