Csökkenő állami apanázs

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a 2010-es központi költségvetés módosítását, amelynek értelmében a pártok tizenöt százalékkal kevesebb állami apanázst kapnak. A Ház döntött az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság létrehozásáról is.

Négynapos ülés. Július 22-ig tart a parlament rendkívüli nyári ülésszaka. A Fidesz a házbizottságban azt javasolta: a T. Ház a korábbi tervekkel ellentétben jövő héten ne egy, hanem négy napig ülésezzen. Így július 19-e helyett július 22-én választanak új házelnököt. Ugyanekkor szavaznak a hiányzó alkotmánybírákról és egészítik ki a Független Rendészeti Panasztestületet is. A médiastruktúráról szóló javaslatról sem július 19-én, hanem 21-én döntenek. Rogán Antal (Fidesz) szerint még a nyáron létrejöhet az új médiahatóság, az új Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma pedig legkésőbb októberben állhat fel.

Tizenöt százalékkal csökkentették a pártok támogatását a költségvetési törvény módosításával tegnap. A Fidesz kiadási előirányzata így 870,1 millió, az MSZP-é 655,9 millió, a KDNP-é 213,4 millió, a Jobbiké 222,1 millió, míg az LMP-é 123,6 millió forint lesz. A döntéssel – amely Orbán Viktor 29 pontos akciótervének egy pontját valósítja meg – az SZDSZ 108,8, az MDF pedig 116,2 millióból gazdálkodhat. Meghatározták azt is: a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak, a Magyar Energia Hivatalnak, a Magyar Szabadalmi Hivatalnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének mekkora ösz-szeget kell befizetniük a büdzsébe.
Határoztak az Alkotmánybíróság (AB) tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról is. A testület tizenöt főből áll majd, a Fidesz nyolc, a KDNP, az MSZP és a Jobbik két-két, míg az LMP egy tagot delegálhat. Az AB tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta.
A képviselők elfogadták az esélyegyenlőségi törvény módosítását is. Az eredeti jogszabály úgy rendelkezett: az önkormányzatok 2010. július 1-jétől csak akkor vehetnek részt államháztartási vagy uniós forrásokra irányuló pályázatokon, ha rendelkeznek esélyegyenlőségi programmal. A módosítás ezt a rendelkezést érinti; az esélyegyenlőségi program készítésére vonatkozó kötelezettség továbbra is fennáll, de 2011. január 1-jétől. A határnap módosítása azért szükséges – áll a javaslat indoklásában –, mert a hatályos jogszabály az önkormányzatok számára nem biztosított kellő felkészülési időt.
A parlament szavazott annak a határozati javaslatnak a módosító indítványairól, amely a dokumentumfilmek nyilvánosságának, illetve az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogokkal kapcsolatos kérdések felülvizsgálatát célozza. Az eredeti javaslat a Biszku-film kapcsán felmerült anomáliákat igyekszik rendezni; az 1956-os megtorlás idején főszerepet játszott kommunista politikus le akarta tiltani a róla készült dokumentumfilm vetítését, mondván, ő már nem közszereplő.
Az LMP képviselői azt javasolták: az 1989. október 23. előtt készült állambiztonsági iratok esetében ne lehessen minden esetben megtagadni a nyilvánosságra hozatalt arra hivatkozva, hogy ez személyiségi jogokat sért. Azt is indítványozták: a kormány – a magánszférához való jog tiszteletben tartása mellett – tegyen javaslatot a közszereplői minőség jogkövetkezményeket is meghatározó egyértelmű szabályozására. A módosító indítványokat a Ház elfogadta.