Alkalmi vétel
Rozoga daruskocsi járta reggel óta Darasznya utcáit.
– Művészeti terméket vegyenek! Tegye szebbé otthonát! – recsegte a vezetőfülke tetején elhelyezett hangszóró.
Filotás bácsi éppen az árkot pucolta a háza előtt, s amikor az utcán felfelé araszoló teherautó odaért, letette a lapátot, gondolta, megnézi, mit árulnak. A vezető, borostás arcú, sovány kis ember lemászott a volán mellől.
– Remélem, komolyak a szándékai, fater, nem szórakozni vagyok itt! – Hátrament, felhajtotta a ponyvát. – Itt a kép, nézze meg!
– Ez csak egy darab fal – csodálkozott Filotás bácsi.
Az árus hisztérikusan felnevetett, hátratolta a műbőr kalapját.
– Fal? Freskó, faterkám, freskó! Papok ebédelnek rajta.
Filotás bácsi alaposan megnézte a freskót.
– Nem papok azok, hanem a tizenkét apostol. Nem ebédelnek, hanem vacsoráznak – magyarázta.
– Nem mindegy, fater, sietek. Veszi, vagy nem veszi?
– Nézze, balra ül Jakab és András, az meg ott Júdás.
Az árus némi tisztelettel nézett Filotás bácsira.
– Rokonai? Akkor engedményt kap. Száz rongyért a magáé!
– Középen Jézus éppen azt mondja: ti közületek egy elárult engem. Eléggé kifakult, a teríték alig látszik. Honnan szerezte?
– Bontásból. Eredeti olasz munka, van benne anyag! Négy méter hatvanszor nyolc méter nyolcvan. Feldobja a lakást, nekem elhiheti! Nem bánom, tíz rongyot engedek. Áll az alku?
Filotás bácsi körbejárta a kocsit.
– A házba nem fér be, a fedett veranda is kicsi neki. Hova a fenébe tegyem?
Biccentett, elindult vissza az árokhoz. Megvárta, míg a daruskocsi üvöltő hangszóróval lecammog az utca végéig, akkor megköpte a markát, folytatta a lapátolást.
Bulvár
Aki múlt szombaton, dél körül, a 26-os trolibusz vonalán utazott, a saját szemével láthatta H. László jegyvizsgáló ellenőrt, amint letépi és megeszi a hátsó peron kapaszkodóit. De nem érte be ennyivel! Lerúgott néhány üléstámlát, azokat is megette. Az utasok akkor háborodtak fel igazán, amikor egy idős asszony lábáról lehúzta a gyógycipőt, és egy pillanat alatt felfalta. Egy fiatal lányról lelegelte a blúzt. A bátrabb utasok próbálták megfékezni, a lelkére beszéltek, de H. Lászlót egyetlen józan érv sem térítette jobb belátásra. Lekapta az egyik utas fejéről a műbőr kalapot és szinte rágás nélkül nyelte le, aztán berontott a vezetőfülkébe, és először a sofőr formazakóját ette meg, aztán következett a kormánykerék. H. Lászlót csak a végállomáson tudták ártalmatlanná tenni, bezárták a szolgálati mosdóba. Mire megérkezett a rendőrség, már túl volt néhány törülközőn, és éppen a szappantartót tüntette el a szájában.
Az FB Press felfigyelt a nem mindennapi esetre. Munkatársunk még aznap felkereste a társasházat, ahol H. László élt, sőt sikerült a lakásába is bejutnia. Sivár kép fogadta. Egyetlen bútort sem talált, sőt, a parketta is hiányzott. A szomszédokat kifaggatva derült ki, hogy H. László már hetekkel korábban megette a bútorait, sőt, a földszinti közös tárolót is dézsmálja, már néhány babakocsi és kerékpár is eltűnt onnan. Munkatársunk megpróbált értesülést szerezni H. László feleségéről és gyerekeiről, de a kérdés hallatán a lakók zavarba jöttek, lesütötték a szemüket, és eloldalogtak.
A közlekedési vállalat fegyelmit kezdeményezett H. László ellenőr ellen.
(A tárcaíró most szabadságra megy, legközelebb augusztus 11-én, szerdán jelentkezik.)
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
