Egy pályázat kérdőjelei

A múlt héten hirdették ki a Magyar Nemzeti Múzeum bővítésére kiírt tervpályázat eredményét. Az első díjat a zsűri szerinti legdecensebb tervezet, a Mányi István Építész Stúdió pályázata kapta meg. Csütörtökön a Kortárs Építészeti Központ és az intézmény közös szervezésében szakmai fórumon értékelték az eredményt.

Tizenkét éve zajlik a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) rekonstrukciója, de a tervpályázatot mégsem lehet lezárásként értékelni Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes szerint, aki úgy véli, hogy anyagi kérdés csupán, miként is véglegesítik a nyertes pályázat terveit.
A csütörtöki fórumon több építész is – akiknek terveit díjazták vagy megvették – kifogásolta, hogy a kiírók alig segítették munkájukat. A kiírás igencsak hiányos volt, mind a hatvanegy tervezőcsapatnak saját magának kellett a homlokzatokat, illetve a környező épületeket, utcákat háromdimenziósan lemodellezni, pedig ez kiírói feladat. Kérdés: a tizenkét éve folyó rekonstrukciós munkáltok alatt miért nem születtek meg ezek a dokumentumok? Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes szerint volt kérdésfelvetési lehetőség, de az építészek szerint bármilyen, a fejlesztésre vonatkozó kérdéssel fordultak is az intézményhez, tervezői döntés címszó alatt kitértek a tényleges válaszadás alól.
És, hogy miért Mányiék tervét választották? A zsűri egyik tagja úgy fogalmazott, lehet, hogy ez a pályamű a többihez képest egyáltalán nem látványos, bizonytalan is, de bármennyire is szerettek volna vizuális megoldásokban bővelkedő tervet elfogadni, lelkiismeretük nem engedte.
A vitán az sem derült ki egyértelműen, hogy a többi díjazott munkájának hasznosítható elemeit átemelik-e a végleges változatba, vagy kizárólag Mányi terveit használják fel. Bár egyértelműen terv- és nem ötletpályázatról van szó, mégis a nyertes tervező is olyan utalásokat tett, amelyben az együttműködésre utalt.
A Mányi István Építész Stúdió terve üvegtetővel fedné le a két, egyenként ezer négyzetméteres belső udvart, hatezer négyzetméteres felszín alatti bővítést valósítana meg a főlépcsőnél, kiépítené az udvarokba vezető oldalbejáratokat. Nézetkülönbség van a kivitelezés költségét illetően is: a teljes felújításra a múzeum igazgatója, Csorba László szerint négymilliárd forintot kell elkülöníteni. Az építész szerint erre 6-8 milliárdot kell fordítani.
Kruppa Gábor építész, a bíráló- bizottság tagja hangsúlyozta, fontos, hogy a tervek megvalósítása ne gerjesszen felesleges vitákat. Az, hogy a Nemzeti Múzeum átalakításának terve előidéz-e politikai hullámokat, a jövő keddi civil fórumon már kiderülhet. Például, hogy a civil szervezetek a kertrekonstrukció kapcsán fához láncolják-e magukat vagy sem. Az építészek között máris erős nézeteltérés alakult ki az első helyezettet illetően. A megosztott harmadik díjat kapott Földes és Társa iroda vezetője, Földes László szerint csak addig a pillanatig örültek saját eredményüknek, míg meg nem látták Mányiék tervét.