EU-elnökség: milliárdok hiányoznak

Újabb csontvázak kerültek elő az előző, szocialista kormány tevékenysége kapcsán, ezúttal Magyarország 2011. január elsején kezdődő soros EU-elnökségének felkészülése körül. – Az operatív feladatok áttekintése során egyértelművé vált, hogy az elnökségi rendezvények, a magyarországi kommunikációs, sajtó- és médiafeladatok tervezésében, a szükséges pályázatok, közbeszerzések kiírásában jelentős a csúszás, amely a jelenlegi jogszabályi környezetben nem hozható be. Nehezíti a helyzetet még az is, hogy a nemzetközi tagdíjak és a kötelező jellegű, önkéntes felajánlások, valamint az európai uniós befizetések elmaradása miatt a költségvetésből 5,8 milliárd forintos előirányzatra van szükség ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a Magyarországra háruló uniós kötelezettségeket – derül ki a lapunk birtokába került kormányzati vizsgálati anyagból.

Januárban lapunk is beszámolt róla: a 2010. évi előkészületekre előirányzott kilencmilliárdos költségvetés majdnem egynegyedének, 2,1 milliárd forintnak egyszerűen eltűnt a fedezete a tervezett ingatlaneladások meghiúsulása miatt.
*
A Külügyminisztérium már 2009 augusztusában jelezte a Pénzügyminisztériumnak: az ingatlanértékesítésből származó bevételekből tervezett források felhasználását jelentősen megnehezíti az a körülmény, hogy ezekre előzetes kötelezettségvállalás nem lehetséges. A moszkvai ingatlanbotrány hatására aztán teljesen lekerült a napirendről a használaton kívüli külképviseleti ingatlaneladások kérdése, és 2010. január közepére kiderült, hogy a külügynél tervezett 9 milliárdos elnökségi költségvetés majdnem egynegyede, 2,1 milliárd forint egyszerűen hiányzik. A sajtóban a külügyi tárca cáfolta a 2010-re előirányzott elnökségi büdzsé összeomlását, a valóságban a Külügyminisztériumban már hetek óta lázas tervezgetés folyt a költségvetés maradékának újbóli felosztására és a 2,1 milliárd forintos hiánynak a társtárcák közötti „szétterítésére”.
Noha február 1-jén Balázs Péter külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően mégis ingatlaneladásból kívánják fedezni a hiányzó tételt, a belső kommunikációjában, a tárcánál tartott vezetői értekezleteken, valamint a két- és többoldalú tárcaközi egyeztetéseken a Külügyminisztérium több vezetője is folyamatosan az elnökségi büdzsé hiányáról, a források szűkösségéről és a korábban betervezett személyi és dologi kiadások újratervezésének szükségességéről beszélt. 2010 februárjában az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság ülésen jelezte Kiss Tibor szakállamtitkár, hogy az elnökségi rendezvénynaptár vonatkozásában is nyilvánvalóan szűkülnek a lehetőségek, és meg kell nézni, hogy melyik magyarországi elnökségi rendezvényt lehet elhagyni, vagy Brüsszelbe helyezni.
Az előző kormány nem tett még kísérletet sem a hiánynak a költségvetés általános tartalékából történő pótlására, csupán a szakmai program csökkentése, a logisztikai előkészületek csúsztatása és a kiadások lefaragása jelenthette a kiutat. A kormány következetesen elutasította a Fidesz javaslatait az elnökségi költségvetés külön törvényben történő szabályozására, pedig ez a megoldás biztos garanciát jelenthetett volna az elnökségi feladatokhoz szükséges források védelmére.
Az elnökségi költségvetés hiánya mellett a meglévő 6,9 milliárdos keret kezelése is gondot jelentett a Külügyminisztérium illetékes vezetőinek, többszöri ígéret ellenére sem volt látható, hogy mikor kaphatják meg a feladatmegosztás szerint felelős tárcák a részükre a külügynél központosítottan betervezett dologi kiadások fedezetét. A költségvetési tervezés kudarcáért az EU koordinációs és jogi főosztálya is felelős, hiszen az elnökségi feladatokhoz és rendezvényekhez kapcsolódó költségelemek meghatározása valódi költségszámítások nélkül, becslések alapján készült. Erre az EU-elnökségi munkacsoportban Németh Zsolt rávilágított, amire a külügy a költségek újratervezésével válaszolt.
Az elnökségi kommunikációs tervezés a témafelelős Baráth Péter szakállamtitkár 2009 nyári távozását követően lényegében leállt, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 2010 tavaszán még kizárólag a brüsszeli uniós épületek elnökségi dekorációjával és az elnökségi honlapra vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítésére koncentrált. Az idegen nyelvi képzés esetében 2009 őszén a francia fél határozott fellépésének volt köszönhető, hogy a képzés annak ellenére nem fulladt kudarcba, hogy a MeH hónapokig nem volt hajlandó kifizetni a letanított nyelvórák ellenértékét.
A lapunk birtokába került kormányzati dokumentum megállapítja: „a fennálló tagdíjtartozások, sorozatos fizetési késedelmek egyre inkább gyengítik az ország nemzetközi és diplomáciai pozícióit”.