Tilos halat fogni. Halászati és horgászati tilalmat rendelt el a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hétfőtől a Hortobágy–Berettyó-főcsatorna Csudaballa és Ecsegfalva, valamint a Hármas-Körös Szelevény és Mezőtúr (Árvízkapu) közötti szakaszára. A tájékoztatás szerint a két területen a legmagasabb, harmadfokú vízminőség-védelmi készültség van érvényben a pangó és oxigénhiányos víz miatt, ezért rendeltek el halászati és horgászati tilalmat. (MTI)
Nagy valószínűséggel nem következett volna be a Felsőzsolca nyolcvan százalékát elöntő árvíz, ha a Sajó árterét 2004-ben nem nyilvánítja kereskedelmi övezetté Miskolc önkormányzata – állítja Milánkovich Ernő. Felsőzsolca fideszes önkormányzati képviselője szerint a „h” betű érvényesülhetett a döntéshozatalkor, ez a „h” betű pedig azt jelenti: hátha nem okoz gondot a Sajó. Sajnos nem így történt. A képviselő közölte: csak a szivattyúik ötmillió köbméternyi vizet vezettek vissza a folyóba, szinte teljesen eredménytelenül. A fideszes városatya úgy véli, tetten érhető a mulasztás, feljelentésében azonban ismeretlen tettesről ír, mert – megalapozott ismeret hiányában – egyelőre nem lehet nevesíteni a felelősöket. Az mindenképpen bizonyos – hangoztatja –, hogy a kár meghaladja a hárommilliárd forintot, s ezért valakiknek fizetniük kell. Emlékeztetett, a Sajó emberemlékezet óta háromszor áradt meg nagyobb mértékben, 1963-ban, 1974-ben s most, 2010. június 4-én. Az első két alkalommal szinte semmilyen kár nem keletkezett Felsőzsolcán, míg a hónap elején majdhogynem az egész várost tönkretette a víz. Ezt valami nyilván előidézte – tette hozzá –, s nem titkolta, a miskolci önkormányzaton kívül az ártérben építkező kereskedelmi mamutcégek szintén nem gondolták végig cselekedetük esetleges következményeit.
A kereskedelmi övezet kialakításáról valóban 2004-ben határozott a megyeszékhely önkormányzata – nyilatkozta lapunknak Szinay Attila, a miskolci képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője –, de az ellenzék tiltakozása ellenére mégis megtörtént az, amiről most senki sem akar beszélni a városházán. A politikus rámutatott: csak akkor tájékozódtak az eseményekről, amikor megindult az építkezés, mivel a közgyűlésen semmilyen információt nem osztott meg a képviselőkkel Miskolc szocialista vezetése. Napirendi pontként sem tartották érdemesnek a témáról beszélni, tehát csak a kész tényekről informálódhatott a Fidesz-frakció.
Szinay Attila felhívta a figyelmet: nem történt kisajátítás, a kereskedelmi övezetté nyilvánítás után az áruházak saját maguk vásárolták fel a területet a korábbi tulajdonosoktól. Jogászként a fideszes városatya nem kívánt részletekbe bocsátkozni, de annyit elárult: valami nagyon nincs rendben az ártéri építkezés körül. Magánemberként tájékozódott az áruház-beruházásokról, de nem tehetett semmit az ellen, hogy mintegy 3-4 millió köbméter földdel feltöltsék a területet, ami Felsőzsolca vesztét okozta.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár üdvözölte Milánkovich Ernő feljelentését, s hangsúlyozta: 2006 előtt semmilyen jogszabály nem korlátozta az ártéri építkezést. Ezt a dilemmát oldja majd meg a közeljövőben az a törvényerejű rendelet, amelynek megalkotásán munkatársaival dolgozik. Ennek az a lényege, hogy az idők végezetéig ne adhassanak ki olyan építési engedélyt, ami miatt települések kerülhetnek árvízi vészhelyzetbe. Mindazonáltal a szakpolitikus máig nem kapott választ néhány kérdésére. Vajon kik okozták a bajt Felsőzsolcán, s milyen anyagból, illetve honnan származó földdel töltötték fel az árterületet? Mert amenynyiben káros anyagokat vagy építkezési törmeléket hordtak oda, akkor még súlyosabb a helyzet.
Az államtitkár aggályosnak tartja azt is, hogy a Miskolcot Felsőzsolcával összekötő utat megszüntették, s újat építettek helyette, ami eltér az eredeti tervektől. Az új útnak lábakon kellene állnia árvízvédelmi megfontolásból, mégis gát lett belőle, így akarták olcsóbbá tenni a kivitelezést. Ebben látja Illés Zoltán a másik nagy problémát, hiszen körülbelül kétmillió köbméter víznek helyet adó árteret szüntettek meg indokolatlanul. Hozzátette: ezt az utat le kell bontani, s úgy kell megépíteni az összekötőt, hogy átengedhesse a vizet az ártérbe. Addig is folytatja a vizsgálatot, a Felsőzsolcát ért kárért pedig valakiknek felelniük kell.
Rohamosan nő a Zagyva szintje. Elképesztő gyorsasággal, egyetlen nap leforgása alatt több mint másfél méterrel emelkedett a Zagyva–Tarna-vízrendszer zagyvai főágának vízszintje – tájékoztatta lapunkat a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig). A jelentés szerint a csapadékos időjárás miatt a Körösök vízrendszerében is számos ponton jelentős, egy métert is meghaladó növekedés figyelhető meg. Árad a Sebes-, a Fehér- és a Fekete-Körös, ezekkel együtt a Hármas-Körös meghaladva a másodfokú készültséghez rendelt szinteket. A Kötikövizig területén eközben tovább emelkedett a belvízzel elöntött területek nagysága, amely így már meghaladja a 22 ezer hektárt. Békés megyében is jelentős, egy nap alatt közel 2500 hektáros növekedést regisztráltak a szakemberek – közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Tegnap kora délután 810 centiméteren Szegednél tetőzött a Tisza, s apadásra egyelőre nem is lehet számítani, tudtuk meg az illetékes hatóságtól. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság arról számolt be, hogy hétfőn a 70 millimétert is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége, ezért a belvízzel elöntött területek nagysága tovább, a becslések szerint csaknem 42 ezer hektárra nőtt. Csanádpalotán és Kiszomboron harmad-, Makón és Röszkén másod-, hat településen első fokú helyi vízkár-elhárítási készültség van érvényben. A természeti csapással összefüggő adatokat tegnap az Országos Műszaki Irányító Törzs öszszegezte. Közleményük szerint a magyarországi folyók fővédvonalain 1381 kilométer hosszon van árvízvédelmi készültség; a belvízzel elöntött területek nagysága összesen 150 ezer hektár. (N. Á.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!