Jól kiköltekeztek Bajnaiék

Jókora tartozást halmozott fel kormányzásának utolsó hónapjaiban a Bajnai-kabinet. A költségvetési intézmények adóssága csak májusban közel kétmilliárd forinttal nőtt, a teljes tartozás pedig a hónap végén elérte a 23,8 milliárdot. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ezek még nem is a végleges számok, a következő hónapokban újabb öröklött adósságok bukkanhatnak elő.

Gyurcsány eljátszotta az ország hitelét. A kormány eredetileg 5,1 százalékos hiányt szeretett volna kialkudni Brüsszelben az eredetileg érvényben lévő 3,8 százalék helyett, ám Brüsszel nem engedélyezte a deficit megemelését, mondván a Gyurcsány-kormány korábban már eljátszotta az ország hitelét, amikor kétszer, 2005-ben és 2006-ban is túllépte a törvényben szereplő hiánycélt – fejtette ki a Világgazdaságban tegnap megjelent elemzésében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az új kabinet huszonkilenc pontból álló akcióterve épp ezért az egyensúly beállítását és a növekedés beindítását szolgálja – fűzte hozzá a miniszter.

Szórta a pénzt a Bajnai-kormány a ciklus utolsó hónapjában. A Magyar Államkincstár számaiból kiderül, hogy a költségvetési intézmények adóssága májusban megugrott az áprilisihoz képest, pedig az év negyedik hónapjában is jóval többet költöttek, mint azt megelőzően. Az adósságállomány május végén 23,8 milliárd forint volt, 1,9 milliárd forinttal több, mint előző hónapban. A kifizetetlen számlák összege elérte a 22,9 milliárd forintot, ez az összeg 2,2 milliárddal több az áprilisi értéknél. A teljes tartozás közel fele már több mint harmincnapos késésben volt május végén. Az összes adósság közel 47 százaléka az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál és a hozzá tartozó intézményeknél keletkezett. Az állammal szembeni tartozás az ötödik hónap végén kilencszázmillió forint volt, háromszázmillióval kevesebb, mint előző hónapban.
Boros Imre közgazdász a számok kapcsán lapunknak elmondta: már korábban is lehetett tudni, hogy a Bajnai-kormány a minisztériumokhoz kapcsolódó háttérintézményekben költötte el a pénzeket. Ugyanakkor a szakember szerint könnyen előfordulhat, hogy még a következő két-három hónapban is jelentős adósságok bukkannak majd fel. – Az uniós pénzeket kiosztó intézményeknél például még rengeteg meglepetés érheti az új kormányt – véli Boros Imre. – A később jelentkező öröklött tartozások többek között azért lehetnek kellemetlenek, mert az ellenzék ezeket újonnan keletkező adósságként állíthatja be, és azzal vádolhatja a kormányt, hogy az veszélybe sodorja a hiánycélt, holott ez nem igaz – tette hozzá.
Mellár Tamás közgazdász szintén úgy gondolja, hogy a következő hónapokban elég sok olyan tétel bukkanhat fel az adósságok között, amelyek még az előző kormány tevékenységéből fakadnak, hiszen a kifizetésekhez és azok elkönyveléséhez időre van szükség. Az 1,9 milliárdos adósságnövekedést a szakember jelentősnek nevezte. Mint elmondta, az előző kormány igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha nem költene túl sokat a kampányidőszakban. Ezt többek között úgy érte el, hogy adósságokat halmozott fel.