Jön a stresszteszt

Az igazság pillanata jöhet el pénteken, amikor nyilvánosságra hozzák az európai bankrendszerről készült felmérés megállapításait. A tét az eurózóna megmentése és a befektetői bizalom helyreállítása.

Stresszteszt – a sajtóban csak így nevezik azt a vizsgálatsorozatot, amelyet az uniós bankok vizsgálatára rendelt el az Európai Bizottság. Az eredményektől megnyugvást várnak az elemzők, vagyis azt, hogy kiderüljön, a pénzintézetek átvészelnének egy újabb válsághullámot, ám a pénteki időzítés jelzi, hogy Brüsszelben a „fő az óvatosság” elvét követik. Szombaton és vasárnap ugyanis zárva vannak a tőzsdék, így nem kell azonnali pániktól tartani egy esetleges gyengébb eredmény után sem, a befektetőknek lesz két napjuk megrágni az adatokat.
A piacok figyelmét a 16 tagú euróövezetben futótűzként terjedő költségvetésideficit-túllépések következményeként gyengülő euróárfolyam terelte a bankrendszer stabilitási problémáira. A szuverén adósságszolgálati válság miatt az európai országok segélycsomagot voltak kénytelenek összeállítani Görögország megmentésére, majd további hasonló problémák megelőzése érdekében létrehozták az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (European Financial Stability Facility, EFSF) 440 milliárd eurós kölcsönalappal, ami az uniós költségvetésből az EB által korábban létrehozott 60 milliárdos vészkerettel és az IMF 250 milliárd eurós keretével kiegészítve 750 milliárd eurós védőhálót képes az euróövezeti országoknak biztosítani. Görögország, valamint a két másik „deficitbűnös”, Spanyolország és Portugália az elmúlt napokban sikeres kötvénykibocsátásokkal bizonyította képességét hiteligényeinek tőkepiaci finanszírozására. „Minden a helyzet rendeződésére utal” – nyilatkozta Klaus Reiling, az ESFS elnöke a francia Les Echos üzleti napilapnak.
Az európai pénzügyminiszterek az adatok transzparens közzétételére tettek ígéretet a héten, elhárítva minden arra utaló aggodalmat, hogy a stresszteszt eredményeit eleve kedvező következtetésekre okot adó módon tálalják majd. Közgazdászok attól tartanak, hogy a felmérés a rossz hitelekkel terhelt bankok feltőkésítésének szükségességére vetít majd fényt; a spanyol bankoknak akár 50 milliárd eurós tőkeinjekcióra is szükségük lehet.