Lassan telik a kisebbségi választói névjegyzék

Afelől már megnyugodhatott a 13 hazai kisebbség, hogy lesz-e 2014-ben parlamenti képviseletük, hiszen egy minapi alkotmánymódosítással biztosítékot kaptak rá. A kisebbségi választói névjegyzékre azonban még csak kevesen iratkoztak fel. A határidő július közepén lejár, októberben pedig megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselőit.

Huszonkét nap múlva jár le annak a lehetősége, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbségi származású honpolgárok felvételüket kérjék a kisebbségi választói névjegyzékbe. Márpedig ezen múlik, hogy valaki részt vehet-e az októberi helyhatósági választással együtt lebonyolítandó kisebbségi választáson. Ha egy adott településen nem kéri legalább harminc ember a jegyzőtől, hogy vegyék fel a jegyzékbe, ott az adott nemzetiségnek, illetve cigány etnikumnak nem lesz helyi kulturális autonómiája, azaz kisebbségi önkormányzata. Az Országos Választási Iroda adatai szerint eddig alig több mint 58 ezren iratkoztak fel a szóban forgó listára a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán kisebbség soraiból. Négy éve közel kétszázezren regisztráltak. – Bizakodunk, mert az előző kisebbségi választásokat megelőzően is csak az utolsó hetekben gyorsult fel a jelentkezési folyamat – közölte lapunkkal Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke. A mintegy 100-110 ezres magyarországi szlovákság 18 évet betöltött tagjai közül eddig körülbelül 2600-an iratkoztak fel a kisebbségi névjegyzékbe. Fuzik János egyébként bírálta az Országos Választási Iroda minapi megnyilatkozását, miszerint a jegyzékbe való felvételről szóló kérelemnyomtatványokat – adatvédelmi okból – nem gyűjthetik a kisebbségi jelölőszervezetek. „Hogyan történjék akkor a kapcsolattartás a sokszor idős választóinkkal, miként és hol mozgósítsunk, illetve tájékoztassunk?” – érzékeltette gondjukat az OSZÖ elnöke. Beszámolt arról is, hogy a magyarországi szlovákok körében jelentkezik – egyébként alaptalan – félelem is. Vannak, akik aggódnak, hogy – a magyarok kettős állampolgárságával szembeni Fico-politika revánsaként – netán elveszíthetik magyar állampolgárságukat, akik szlovák nemzetiségűnek regisztráltatják magukat hazánkban.
A hét elején a parlamentben elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentéséhez szükséges jogszabályokat módosítja. Ezzel eldőlt, hogy – más képviselő-testületekhez hasonlóan – a kisebbségek helyi, területi és országos önkormányzatainak is kisebb lesz a létszámuk. Fuzik János üdvözölte, hogy az előterjesztők elálltak attól az eredeti tervtől, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok taglétszámát ötről háromra csökkentsék. Ez szerinte megbéníthatta volna a munkát. Az Országos Szlovák Önkormányzat első számú vezetője azt már elfogadhatónak nevezte, hogy csak egy fővel – azaz négyre – csökkentették a helyi kisebbségi testületeket. A szlovákok esetében az országos képviselő-testület egyébként 39-ről 29-re „apad” a közelgő választások után. Fuzik üdvözölte, hogy sikerült a 13 minoritásnak elérnie a kisebbségi választás második fordulójának, azaz a területi, valamint az országos testületek megválasztásának az előre hozatalát. Az előző ciklusban csak az októberi első fordulót követő év tavaszán állhattak fel legkorábban, az elektori választás nyomán, e „csúcsönkormányzatok”. A módosítás alapján a kisebbségeknek már jövő januárban meglesz az országos önkormányzata.
– Szászfalvi Lászlót ismerjük, hiszen volt már elnöke és alelnöke is az emberi jogi, kisebbségi bizottságnak. Személyében jó terep- és szakismerettel rendelkező, korrekt irányítója lesz a nemzetiségügynek – jegyezte meg Fuzik János, a szlovák önkormányzat elnöke annak kapcsán, hogy a KDNP-s politikus foglalhatta el az egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkári posztot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.