Ma már olcsóbb az áram

Átlagosan 4 százalékkal kerül kevesebbe mától a villamos energia a lakossági fogyasztók számára. A csökkenés azonban szolgáltatónként eltér, így van, ahol 5 százalék feletti, máshol viszont 2 százalék alatti a mértéke. Az árképzésben pár éven belül akár a két héten belül induló magyar áramtőzsde is szerepet játszhat.

1 kWh áram
használati értéke Csereértéke
Fél nap hűtőhasználat Benzin: 1,5 dl
5 melegítés a mikróban Kenyér: 20 dkg
40 csésze kávé lefőzése Cukor: 20 dkg
7 perc hősugárzó-használat Tej: 2 dl
7 hajszárítás Sör: 1/3 üveg
2 óra fúrógéphasználat Cigaretta: 2 szál
10–25 óra világítás Taxi: 200 méter
2 óra számítógépezés Mozi: 1/14 jegy
100 mobilfeltöltés Kávé: 2,5 dkg

Új áramárak léptek ma életbe a lakosságot is ellátó egyetemes szolgáltatóknál. Eszerint átlagosan 4 százalékkal lett olcsóbb a villany. Területenként azonban eltér a változás mértéke: a legnagyobb mérséklést az Émász hajtja végre, ahol egy kilowattóra ezentúl 46,8 forintba kerül. A Démász 4,48 százalékkal csökkenti tarifáját, így az általa ellátott háztartások számára egy kilowattóra áram 46,26 forintba kerül, míg az E.ON-nál ugyanez a mennyiség 46,25 forint. Utóbbi esetében a díj 4,39 százalékkal lett olcsóbb. Az Elműnél a villany egységára 47,12 forint, miután a társaság 1,52 százalékkal vitte lejjebb végfelhasználói tarifaszintjét.
Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője egy tegnapi sajtó-háttérbeszélgetésen a Központi Statisztikai Hivatal adatainak segítségével arra világított rá, hogy egy kilowattóra villamos energia felhasználásával fél napig működik a hűtőgép, százszor feltölthetjük mobiltelefonunkat, vagy akár két órán át is számítógépezhetünk. Azonban ekkora mennyiség árából mindössze másfél deciliter benzint tudnánk tankolni, vagy húsz dekagramm kenyeret vehetnénk, és csupán 2 szál cigaretta vagy 200 méternyi taxizás fér bele az átlagosan 47 forint alatti egységárba.
Mint arra a rendezvényen több szakértő is rámutatott, a jelenlegi árképzési rendszerben az áram beszerzési díja nagyjából 12 forintot képvisel a végfelhasználói árban. Ennek tarifáját részben a lipcsei áramtőzsdén egy évvel korábban kialakult árfolyamok, másrészt pedig a hazai villanyaukciókon kialakított árak adják.
Boross Norbert, az Elmű– Émász csoport szóvivője arról beszélt, az árképzés az elmúlt években áttekinthetőbbé vált, de még mindig számos ponton lehetne javítani rajta. Ilyen például az, hogy a számlákat nem fizető fogyasztók által felhalmozott költségek ne a rendesen fizetőknél csapódjanak le. Rámutatott, míg Magyarországon 110 nap, addig Szlovákiában már 30 nap nem fizetés után kikapcsolhatják a villanyt egy háztartásnál. Kiemelte, a jelenlegi magyar rendszer gyakorlatilag a fizetőket bünteti, a nem fizetőket pedig segíti.
– Sokkal egyszerűbb lenne egy hazai mutató alapján meghatározni a tarifát – mondta kérdésünkre Bertalan Zsolt, a hazai áramtőzsdét létrehozó Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító piacműködtetési és gazdasági vezérigazgató-helyettese. (A hazai szervezett villamosenergia-piac mára tervezett indulását egyébként kitolták július 13-ra, miután meg kellett hosszabbítani a kereskedési platform tesztüzemét.)
Barócsi Zoltán, az MVM Trade igazgatósági tagja hozzátette, a magyar áramtőzsdén kialakult árszintek akkor vehetők figyelembe, ha azon nemcsak azonnali, hanem határidős termékekre is lehet majd licitálni, illetve ha azon megfelelő mennyiségű villamos energia jelenik majd meg a kellő forgalom mellett.