Megnyílhat a hazai földpiac

Feltételezhetően nem fogja támogatni az Európai Unió a külföldiek földvásárlási tilalmának három évvel történő magyarországi meghosszabbítását. A kormány első körben az elővásárlási jogosultságokkal kapcsolatos előírásokat módosítja a földtörvényben, majd az uniós döntéstől függően egy teljes körű átalakítást tervez. A teljesen átalakított földtörvényt – amenynyiben nyáron nemleges választ kapunk az uniótól – várhatóan ősszel terjesztik a parlament elé, és jövő év januárjában lép életbe.

Nem valószínű, hogy támogatni fogja az Európai Unió bizottsága hazánk külföldiek földvásárlási tilalmának további hároméves meghosszabbítását – tudtuk meg uniós forrásokból. A 2011-ben lejáró tilalmat hazánk csak akkor tarthatná fenn, ha ahhoz az összes tagállam hozzájárulna. Meghosszabbítását idén augusztus 31-ig kell hivatalosan kérnie a magyar kormánynak. Egy neve elhallgatását kérő uniós szakértő szerint ez nem fog megvalósulni. Mint mondta, a „bizottság egyes tagjai” szerint nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek miatt Magyarországgal kivételezni kellene. Ennek megfelelően várhatóan megvalósul majd a kormány azon terve, hogy egy, a franciákéhoz hasonló földtörvényt léptet életbe, vagyis egyebek mellett helyben lakáshoz, agrárvégzettséghez és magyarnyelv-tudáshoz kötik, hogy ki vásárolhat termőföldet idehaza, s ki nem. A francia példa adaptálásával várhatóan a jelenleg is fennálló, a külföldiek földvásárlási tilalmával egyenértékű jogszabály fog születni. E törvénymódosítás jövő év január elsejétől léphet majd életbe, de természetesen csak akkor, ha beigazolódnak a várakozások, és az unió tényleg negatív választ ad a moratórium fenntartására vonatkozó kérésünkre. Előbb azért nincs értelme bevezetni egy új szabályozást, mert bármely jellegű esetleges módosítással automatikusan megszűnne a még érvényes tilalom.
Ettől függetlenül a kabinet még az idén módosítja a földtörvényt, mégpedig annak elővásárlási jogokat érintő előírásait, ezzel együtt pedig az állami termőföldet kezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet működését szabályozó törvényt is átírja. A földtörvény módosításáról szóló tervezet megváltoztatja a helyben lakó és a szomszéd fogalmi meghatározását is. A tervezet szerint helyben lakónak az a családi gazdálkodó, nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik, illetőleg akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától legfeljebb 15 kilométer távolságra van. A helyben lakó definíciójának újraszabályozásával megszűnik az előző kormány által a törvénybe iktatott „helyben lakó jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet” státus. Tehát a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok tagjai a továbbiakban nem élvezhetnek elővásárlási jogot.
A tervezet egyébként az elővásárlási sorrendben az államot helyezi első helyre. A sorban az államot követi a helyben lakó haszonbérlő, feles bérlő vagy részes művelő, illetve a helyben lakó, legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytató szomszéd. A harmadik körbe a legalább három éve helybeli gazdálkodók kerültek, az ötödik az önkormányzat, és csak a hatodik helyen található a nem helybéli bérlő. Elsőséget ezen belül is minden esetben a családi gazdálkodó élvezhet.
A tervezet meghatározza a helyben lakó szomszéd fogalmát is, amivel a jogalkotó szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy kiküszöbölje a korábbi években tapasztalt olyan visszaéléseket, amelyek során valamely bennfentes személy megvásárolta az árkot, s ezzel automatikusan az értékesítendő állami terület szomszédjává vált, elzárva ezzel a valóban szomszédos termőföld művelőjét az elővásárlási jogosultság gyakorlásától. A mostani tervezet ezt kiküszöbölendő leszögezi: szomszédnak az adásvétel során az tekinthető, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok vagy csatorna közbeékelődésével szomszédos a megművelt területe. Szakértők szerint a tervezet feleslegesen írja elő az önálló helyrajzi számot, mivel ezzel csak nem kívánt helyzeteket idéz elő. Példaként hozták fel, hogy az autópályák is önálló helyrajzi számon szerepelnek, ám a két oldalán elhelyezkedő táblákra esetenként csak kilométereket megtéve lehetne átjutni, vagyis ezeket erős túlzás szomszédos területeknek nevezni.