Minden folyón szabad evezni

Kedvelt nyári kikapcsolódás kajakkal, indián kenuval, kielboattal vagy egyéb kézi erővel hajtott hajóval bejárni Magyarország folyóvizeit. A legtöbb folyón engedély nélkül is vízre szállhatunk, vannak azonban engedélyköteles vízfolyamok is. Sokan nincsenek tisztában az alapvető tudnivalókkal az evezésről, amiből időnként balesetek is származnak.

Vigh Dániel
2010. 07. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kedvelt túraútvonalak. A legérdekesebb evezős túrák között van például az Budapesti Evezős Egyesület által szervezett 322 km-es Bécs–Budapest teljesítménytúra, ami augusztus 14-én indul. Ezt a távot regisztráltan először a sportevezést népszerűsítő Széchenyi István tette meg, bár a gróf Pozsonyig evezett fel és nem Bécsig. Kedvelt program még ősszel, a tatai tó lecsapolásakor kajakkal vagy indián kenuval lejönni a gyors sodrású csatornán, de sokan próbálják ki a téli Hévíz-túrát is. Nyáron a Szigetköz, vagy a Mosoni-Duna is népszerű helyszíne a vízi kirándulásoknak.


Felkészületlenül, védőfelszerelés vagy mentőmellény nélkül az ismeretlen folyóvizek gyakran erős sodrása leginkább a gyerekeket veszélyezteti, de akár a tapasztaltabb hajósok is megjárhatják, ezért ajánlott legalább egy jól úszó emberrel indulni az evezős túrákra. Tarján Tamás, a Budapesti Evezős Egyesület elnöke lapunk megkeresésére elmondta, a magyarországi folyókon, patakokon nincs speciális megkötés az evezős kirándulások iránt érdeklődőknek, gyakorlatilag bárhol vízre szállhatnak. Tiltott vízszakasz sincs – folytatta Tarján –, viszont minden, a vízen tartózkodó járművel, legyen az kajak, kenu, kielboat vagy más evezős csónak, kötelesek vagyunk a hajózási szabályzatot betartani. A rendelet az alapvető vízi- közlekedési szabályok betartása mellett arra is kötelez, hogy a magyar zászlót kitűzzük a járműveken – tette hozzá Tarján Tamás. Figyelmeztetett, hogy a gyerekeknek és az úszni nem tudóknak kötelező a mentőmellény viselete, így sokkal jobb eséllyel jutnak a partra, ha felborulna a hajó. Ezenkívül egy horgony és egy vízmerítő is szükséges még a csónakban. Az evezős egyesület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy hol legyenek óvatosabbak az evezősök. Elmondta, a hidak alatt időnként építkezési maradékok lehetnek a mederben, amik körül örvények alakulhatnak ki, ilyen például a Szentendre alatti Duna-szakasz is. Figyelni kell a motorcsónakokra is, amelyek vezetői gyakran játszanak a kézi erővel hajtott hajókkal, az ütközést kockáztatva. Gyakori, hogy a vízszintváltozás miatt válik veszélyessé egy folyó, ezt is vegyük figyelembe – kérte Tarján Tamás.
A magyarországi szabadon beevezhető szakaszokon kívül előfordulnak engedélyköteles, csak szakavatott vízi vezetővel, szervezett keretek között bejárható folyók is. Ilyen például az egyik legkedveltebb túraútvonal Magyarországon, a Mura–Dráva összefolyása. A Dráva folyó teljes magyar szakasza természetvédelmi oltalom alatt áll, oda például több engedélyt is be kell szerezni a túra előtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.