Nem enged a kormány a bankadóból

Lezárultak a kétszázmilliárdos különadóról szóló tárgyalások a kormány és a bankok között, az egyeztetést halogató pénzintézetek ugyanakkor nem nyugodtak bele a teher megfizetésébe, és a hazánkban tartózkodó IMF-delegációhoz fordultak segítségért. Lapunk információi szerint nem elképzelhetetlen, hogy az IMF végül mégis nagyobb hiányt engedélyez, mint amennyiben korábban megállapodott a kormánnyal.

Úgy tűnik, végleges formát öltöttek a banki különadó idei évre vonatkozó szabályai, tegnap a parlamentben már az adótörvények általános vitája zajlott. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap leszögezte: a kormány nem tud tovább tárgyalni a banki különadó idei szabályairól a pénzintézetekkel. – Sem a befizetés módjáról, sem az adó alapjáról, sem a mértékéről nem folynak további egyeztetések, a különadót ebben az évben az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint vezetik be – tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor az MTI-nek nyilatkozva megjegyezte, hogy a különadó következő két évre vonatkozó szabályairól még lehet tárgyalni, de mivel a Magyar Bankszövetség vonult
vissza az egyeztetésről, a kormány úgy gondolja, a bankoknak kell kezdeményezniük a folytatást.
Arra a kérdésre, hogy miről tárgyal a kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap hazánkba érkezett képviselőivel, Matolcsy György azt válaszolta, hogy jelenleg a szokásos féléves felülvizsgálatról van szó, s a kormány csak augusztus–szeptemberben határoz majd arról, Magyarország köt-e új megállapodást a valutaalappal. Mint ismert, a kabinet tervei között szerepel, hogy 2011-re és 2012-re egy új készenléti hitelmegállapodást köt az IMF-fel, ez elsősorban a befektetők bizalmának növelését szolgálná. Információink szerint azonban nem lesz könnyű helyzetben a kormány, mivel az új egyezséget a miniszterelnök mellett Simor András jegybankelnöknek is alá kell írnia. Márpedig jelenleg elég kiélezett a viszony a kabinet és a Magyar Nemzeti Bank elnöke között. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy éppen a rossz kapcsolat miatt a tervezettnél később kezdi majd meg a kormány a tárgyalásokat az új hitelkeretről. Forrásaink ugyanakkor nem tartották elképzelhetetlennek, hogy a valutaalap a korábbi elutasítás ellenére mégis beleegyezik a hiány növelésébe, vagyis abba, hogy az idei deficit kismértékben ugyan, de meghaladja a GDP 3,8 százalékát.
Az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon minden bizonnyal a bankadó témája is felmerül, mivel a pénzintézetek azt remélik, hogy a valutaalap segít nekik lealkudni a teher összegéből. A hazai bankok már eddig is minden követ megmozgattak, hogy lefaragjanak a kétszázmilliárdos adóból, s a hazai pénzintézetek mellé állva már a jegybank monetáris tanácsa is jelezte, hogy túl magasnak tartja a különadó összegét. A Der Standard osztrák napilap szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank nemcsak a magyar kormánynak, de az IMF-nek is megfogalmazta a kifogásait a bankadóval kapcsolatban. – A valutaalapnak valóban fontos szerep jut, ugyanis a bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán Viktor egyszerre csökkenthesse az adókat és a hiánycélhoz is tarthassa magát – írta tegnap az osztrák napilap. – A valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lesz-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó – tette hozzá a Der Standard. A lap arra is rámutat, hogy míg Magyarországon a mérlegfőösszegre vetítve 0,45 százalékos adót akar kivetni a kormány, Svédországban csak 0,036 százalékot fizetnek a bankok, Barack Obama amerikai elnök 0,15 százalékot javasolt, Ausztriában pedig 0,07 százalékról volt szó. A cikk szerint a magyarországi különadónak azért is nagy a jelentősége, mert a térségben más ország, így Románia is követheti a példát.
A román–magyar párhuzam egyébként nem csak a bankok megsarcolása terén jelenik meg, további hasonlóság, hogy ebben a két országban kerestek a legjobban a pénzintézetek az elmúlt években. Hazánkban és Romániában a legmagasabbak a banki költségek Európában, sőt a hitel- és a betéti kamatok közötti különbség is nálunk és keleti szomszédunknál a legmagasabb. – Hazánkban a bankok mérlegfőösszegéhez viszonyított díjeredménye eléri az 1,33 százalékot, az összes tőkéhez mért díjeredmény pedig a 11,96 százalékot. Összehasonlításképp: e két szempont alapján az uniós átlag 0,43, illetve 7,48 százalékot tesz ki, vagyis Európa többi országában jóval olcsóbban dolgoznak a pénzintézetek, mint hazánkban. Ez azt jelenti, hogy az európai átlagnál magasabb különadó nálunk az átlagnál magasabb profittal párosul.
Tegnap egyébként nemcsak a banki különadó volt terítéken az Országgyűlésben, a gazdasági törvénycsomag általános vitája is kedden zajlott. Matolcsy György szerint a kormány első akcióterve konzervatív gazdaságpolitikai fordulatot indít el. A fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Hargitai János méltatta az adóügyi lépéseket, míg Szekeres Imre szocialista politikus cselédtörvényről és a gazdagok támogatásáról beszélt. Az LMP felszólalója pótcselekvésként jellemezte az indítványt, s hiányolta a foglalkoztatást serkentő intézkedéseket. A Jobbik képviselője üdvözölte a beterjesztett csomagot, még úgy is, hogy szerinte a javaslat fontos kérdéseket nem rendez.