Kritikus szintre zsugorodott a hazai szarvasmarha- és sertéstörzstenyészetek száma, olyanynyira, hogy már a piaci igényeket sem tudjuk minden esetben kiszolgálni – közölte lapunkkal Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. A tenyészállatok számának drasztikus csökkenése nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a hazai állatállomány önmagában is erőteljesen megfogyatkozott, de azon meglepő hazai állattartói magatartással is, miszerint a magyar helyett inkább a külföldi „alapanyagot” részesítik előnyben. Mint kiderült, a hazai állattartók jelentős része valamiért egyszerűen jobban bízik a külföldi genetikában és tenyészállat- vagy szaporítóanyag-vásárláskor eszerint dönt. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy például a szarvasmarha-szaporító anyag hatvan százalékát immár külföldi forrásból vásárolják.
S miközben a magyar agrárkormányzat hibás ténykedései nyomán a hazai törzstenyészetek száma az elmúlt nyolc évben több mint harminc százalékkal csökkent, az elmúlt években jelentősen nőtt a kereslet. Ez is bizonyítja, hogy a magyar tenyészállatok genetikai színvonala még mindig versenyképes – mutatott rá Wagenhoffer Zsombor. Mint mondta, a rendkívül lecsökkent állatállomány és a felvázolt állattartói magatartás következtében a tenyészállattartás jövedelmezősége hazánkban messze elmarad a nyugat-európai szinttől. Pedig a három-négy éve fellépő orosz, majd kazah, türkmén s a legutóbbi időkben megjelent erőteljes török keresletre nagyon komoly jövőt lehetne alapozni. A szakember szerint a baj csak az, hogy eljutottuk olyan szintre, amikor már nem tudunk eleget tenni a megrendeléseknek. A MÁSZ emiatt felvette a kapcsolatot a török kormánnyal is egy hosszú távú együttműködési javaslattal. Emellett a magyar kabinetet is megkeresték, jelezve, hogy az ágazat fejlődési pályára állításához szükség van a határozott piacvédelemre, a gazdákat segítő különböző szintű szabályozókra, valamint friss nemzeti és uniós forrásokra is.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten mutatta be a tárca rövid és hosszabb távú munkatervét. Ebben több, az állattenyésztést érintő lépés is szerepelt. Így például az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, az ősi és őshonos haszonállatfajták tenyésztését, tartását szabályozó rendelet módosítása s az előző kormány által bevezetett támogatási rendszer felülvizsgálata, mivel manapság olyanok is kapnak állami pénzt, akik már egy állatot sem tartanak. A MÁSZ javasolta, hogy a hungaricumokról szóló törvény tervezett módosítása során szerepeltessék az összes elismert magyar állatfajtát az értékleltárban, s a nemzeti kárenyhítési alapba lehetőleg vegyék be a gyep- és legelőterületeket is.
origo.hu
Menczer Tamás: Az ukrán kém – Magyar Péter „testvére” – megfenyegette Orbán Viktort!
