A Garda-tótól alig néhány kilométernyi távolságra, festői környezetben fekvő Rovereto ad otthont Itália egyik legjobb és legszebb modern és kortárs művészeti múzeumának, a Martnak (Museo di Arte Moderna e Contemporanea Trento e Rovereto – Modern és Kortárs Művészeti Múzeum Trento és Rovereto). Az intézmény egyik fő értékét jelenti a futurista művek együttese, főként erre alapozva rendezték meg tavaly az Illuminációk – Avantgárdok szembesítve. Olaszország–Németország–Oroszország című kiállítást. A centenáriumi év igazi szenzációja azonban nem ez a tárlat volt, hanem az, hogy a mozgalom egyik legfontosabb helyszíne, Fortunato Depero (1892–1960) műterme, Olaszország első és egyetlen futurista múzeuma, a Casa dell’ Arte Futurista Depero rekonstrukció után újból megnyílt, átfogó képet adva a mozgalom e kiemelkedő jelentőségű, sokféle területen működött képviselőjének a munkásságáról.
A Mart igazgatója, Gabriella Belli válogatásában e múzeum gyűjteményére alapozva rendezték meg a budapesti tárlatot, amely Depero életműnének mindegyik fázisát bemutatta – szükségszerű módon lemondva a roveretói állandó kiállításon szereplő főművekről. Az öszszeállítás elsősorban a grafikákra és a festményekre koncentrál, mivel azonban a futurizmus e talán legsokoldalúbb alkotója számára a rajz a legfontosabb műfajok közé tartozott, önálló értéket képviselt akkor is, amikor plakátot (báb)-színházi figurát vagy belsőépítészeti munkákat hozott létre, dióhéjban valóban az egész életművet megismerteti.
Az egyik legsokoldalúbb, épp ezért legrendhagyóbb futurista volt Depero, érzékelteti a tárlat. De érzékelteti ezt már korai, egyszemélyes manifesztuma is, amely a Complessita plastica (Plasztikai komplexitás) címet viseli. A „plasztikai komplexitás” Depero számára olyan sajátos szobrászi műveket jelentett, amelyeket a plasztikai formálás mellett a mozgás és a hangeffektusok is jellemeznek, s amelyekhez a saját maga által „feltalált” nyelven írt költészet is társult. Hamarosan koreográfusként is bemutatkozott, a „mimismagia” mestereként, mobil, hang- és fényeffektusokat kibocsátó kosztümök tervezőjeként. Gyagilevvel való római találkozása után két díszlettervet készített az Orosz Balett számára, az egyiket Sztravinszkij Tűzmadár című művéhez, a másikat Cangiullo Botanikuskert című balettjéhez – egyik sem valósult meg, a tervek azonban színháztörténeti fontosságúak, jól jelezte ezt a roveretói Mart néhány évvel ezelőtti nagyszabású kiállítása. Innen már csak egy lépés volt, hogy Depero a svájci Gilbert Clavel költővel együttműködve létrehozza saját bábszínházát, a Teatro Plasticót, s 1918-ban Rómában bemutassa a Balli Plastici című darabot, amelyhez többek között (Chemenow álnéven) Bartók Béla írt zenét.
Roveretóban létrehozott műtermét ő maga keresztelte el Casa dell’ Arte Futurista Deperónak. Egészen 1960-ig, a művész haláláig működött ez a műhely, faliszőnyegeket, függönyöket, bútorokat, reklámgrafikákat, iparművészeti tárgyakat készítettek Depero tervei szerint.
(Depero, a futurista, Magyar Nemzeti Galéria, augusztus 22-ig.)
origo.hu
Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll
