Az LMP életidegensége

Volt már egy liberális párt a magyar politikai palettán, amely jelentős részben valóságismerete hiányosságainak és életidegenségének köszönhette megszűntét. Féltem az LMP-t ettől a sorstól. Most nekiugrottak a kormány egy törvényjavaslatának, amely a ház körüli és háztartási munkában segédkezőket nem büntetné, ha bejelentés, illetve számlakönyv nélkül dolgoznak.
Aki valaha is élt vidéken vagy Pest környékén, az tudja, hogy egy ház körül mindig nagyon sok teendő van, és a tulajdonos (vagy azért, mert dolgozik, vagy mert már idős, vagy mert nő) nem tud mindent elvégezni. Ilyenkor jól jön, ha akad valaki a harmadik szomszédból, egy nyugdíjas vagy egy családos férfi, aki örül egy kis külön keresetnek, és besegít. Fölvágja a tűzifát, megmetszi a fákat, lenyírja a sövényt.
Az LMP kínos demagógiával arra jutott, hogy a kormány a feketemunkákat pártolja. Ez nem igaz. „Elfogadhatatlan, hogy egy népszerűnek látszó intézkedéssel a háztartási és ház körüli munkát vállalók végtelenül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Az LMP szerint nem lehet úgy legális munkavállalási formát teremteni, hogy a munkavállalók körülményei a feketemunkához képest nem változnak” – közlik álláspontjukat. Kapaszkodjon meg az LMP: a kormány intézkedése nem „népszerűnek látszó”, hanem népszerű.
Legyünk reálisak! A feketemunka akkor okoz kárt, ha szaktudást és komoly pénzeket érő munkát, például egy kéménybélelést, házfelújítást a mesterek számla nélkül végeznek el, és a tekintélyes bevétel után egy árva adóforintot sem fizetnek. Sem a ház körüli, sem a háztartásban végzett munka nem ez a kategória. Majdnem mindig eseti, sőt, sok esetben idényhez kötött, például a szüreti munkában való segítség. Az ilyen típusú munkákért járó fizetség néhány ezresben mérhető, hozzáteszem, vidéken még annyit sem kérnek, mint például Budapest zöldövezeti kerületeiben, tehát semmiképpen sem lehet hatalmas bevételekről, nyerészkedésről beszélni, mint ahogyan azt az LMP be szeretné állítani. „Intézményesítették a cselédséget a kormánypártok” – harsog az LMP, miközben fogalma sincs arról, hogy micsoda megterhelést jelent egy nyugdíjasnak vagy egy minimálbéren dolgozó segédmunkásnak, ha eseti tevékenységei miatt vállalkozói igazolványt kell kiváltania s adóznia zsebpénzszámba menő, filléres munkákért. Ezek az emberek sok esetben a foglalkozásuk mellett, azt kiegészítendő egy hónapban néhányszor hajnalban vagy az esti órákban vállalnak fűnyírást, favágást, metszést rendszerint idős embereknél vagy olyan családoknál, ahol nincsen férfi. Napi keresményük legföljebb egy hét végi bevásárlásra elég. Az LMP most az MSZP életidegenségének nyomdokain járva abban tetszeleg, hogy aggódik azokért, akik a ház körüli alkalmi munkák elvégzéséért nem fognak nyugdíjat kapni.
Ez a párt úgy tesz, mintha nem tudná: ha valakinek ez a fő tevékenysége és kereseti forrása, tehát egészségügyi ellátást ennek alapján igényelne, és nyugdíjat szeretne majd kapni, az égvilágon semmi nem akadályozza meg őt abban, hogy kiváltson vállalkozói igazolványt, adózzon, és jogosult legyen a felsoroltakra. A kormány mindössze elejét akarja venni annak az áldatlan helyzetnek, hogy egy árokparti sarlózásért, néhány órás meggyszedésért a büntetéstől félve dolgozzanak keresetkiegészítésre szoruló emberek. Mert a kormány sok esetben vidékről származó tagjai jobban tudják, mint az LMP: az emberek torkig vannak azzal, hogy az állam büntetőexpedícióként gázolt bele a szorgalmasak életébe.
A parlamenti ülésszaknak vége van. Javaslom az ifjú LMP-seknek, ne tengerparti nyaralást tervezzenek, hanem menjenek el vidékre, ismerjék meg jobban Magyarországot. Szembesüljenek azzal, hogy tisztességesen dolgozó, magukat, családjukat ellátó, kertjüket féltőn gondozó emberek milyen kevés pénzből élnek, és gondolkodjanak el azon, hogy vajon tényleg őket kell-e sújtani adminisztrációs terhekkel. Keressen az LMP nagyobb halakat, és hagyja békén a dolgos szegényeket! Akiknek ez idáig éppen eleget kotorásztak a zsebükben.