Érdemes lesz hosszú távon tervezni

Elsősorban a családi és helyben lakó gazdálkodókat igyekezett több törvény- és rendeletmódosítással előnyhöz juttatni a kabinet. Az elfogadott jogszabály-változtatások emellett megalapozzák az új birtokpolitikát és megszüntetnek több felesleges bürokratikus akadályt.

Dénes Zoltán
2010. 08. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemrégiben életbe lépett kistermelői rendeletmódosítás után további kedvező változást hozhatnak a gazdálkodók életében a múlt héten elfogadott újabb törvény- és rendeletmódosítások. A termelők feltételezhetően annak örülnek a leginkább, hogy a kormány jövő év elejétől eltörölte a vízgazdálkodási hozzájárulást. A vízgazdálkodási törvény módosítása nyomán a jövőben nem szedhetnek a termelőktől járulékot a vízgazdálkodási társulások, a díj országos átlagban hektáronként eddig ötszáz forintot tett ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a gazdáknak ez idáig sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserében a területükön vagy annak közelében lévő összes árkot, csatornát, árokpartot a vízművek megtisztítsák. Az esetek többségében azonban a vízgazdálkodási társulások – elsősorban pénzhiány miatt – nem végezték el ezt a feladatukat, a gazdáktól viszont behajtották a járulékot. Ez a helyzet szűnik meg jövő év január elsejétől. A kabinet tervei szerint a vízgazdálkodásról új, átfogó szabályozás készül, s a forráshiánnyal küszködő vízgazdálkodási társulások a jövőben egységes állami irányítás alá kerülnek.
Újabb piacrajutási segítséget kaptak a kistermelők azzal, hogy a közbeszerzési törvény módosítása nyomán ezentúl a közétkeztetést végző intézmények – bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények – közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől vásárolhatják meg a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát. A módosítással a vidékfejlesztési tárca reményei szerint lerövidül a kereskedelmi lánc, s növekednek a helyi termelők piacrajutási esélyei. A helyi beszerzés lehetőségével kevesebb terményt, főzési alapanyagot utaztatnak majd közúton, így a közlekedési eredetű légszennyezés és az üzemanyag-használat is csökkenthető.
A kabinet a földtörvény módosításával és a Nemzeti Földalapot (NFA) létrehozó jogszabály elfogadásával is a helyben lakó családi gazdálkodókat igyekezett jobb helyzetbe hozni. A kormány a földalap létrehozásával megteremti a közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, s földhöz juttatja a fiatal gazdákat. Az NFA visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a vidékfejlesztési tárcához, amivel reményeik szerint lehetővé válik a kormány népesedési földprogramjának végrehajtása.
A földalapba tartozó földeket négy módon lehet majd hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti ki az alapkezelő. A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó ötmillió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé. A földek hasznosításának fő szabálya a nyilvános pályáztatás. A földalapban lévő nagy értékű – 100 millió forint vagy 100 hektár feletti – földterületek hasznosításáról a birtokpolitikai tanács dönt. A termőföldről szóló törvénymódosítás egyik legfontosabb célja a földspekuláció és a zsebszerződésekkel való visszaélés megakadályozása.
Az új törvényben változik az elővásárlási jog sorrendje is. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával annak érdekében, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően „piaci szereplőként” tudjon fellépni. A kormány stratégiai terve szerint örökölhető földbérleti joghoz jutnának a gazdálkodó családok, illetve a fiatal párok, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek.
Az illetéktörvény módosítása is a vidéki települések lakosságmegtartó erejét igyekszik növelni, a vidékfejlesztési tárca a családon belüli gazdaságátadás megkönnyítése érdekében kezdeményezte a változtatást. Az intézkedéssel augusztus elsejétől illeték- és adómentes lesz a családon belüli gazdaságátadás. A jogszabály-módosítás az egymást követő nemzedékek kapcsolatának erősödését és a családon belüli gazdálkodás folytonosságát igyekszik elősegíteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.