Bebizonyította a hágai döntés, hogy a területi integritás megsértése nincs ellentétben a nemzetközi joggal – tette hozzá Milorad Dodik egy kissé áthangolva a bíróság véleményét, amelyben ez az állásfoglalás még közvetlen formában sem fordult elő.
A Nemzetközi Bíróság véleménye azonban nemcsak a boszniai szerbek körében talált éles visszhangra, hanem a horvátok egyes képviselőinél is. A legbefolyásosabb civil szervezet, a Croatia Libertas ugyancsak felosztaná Boszniát. Leo Plockinic, a szervezet elnöke szerint Bosznia már lényegében szét is hullott. Úgy véli, hogy az itteni lakosság jövője három államban képzelhető el. Hozzáfűzte, hogy Bosznia lakosságából két nemzet – a szerb és a horvát – nem fogadja el Bosznia-Hercegovinát államaként.
Közben Pristina és Belgrád folytatja a diplomáciai erőfeszítéseket Koszovó elismertetéséért, illetve annak megakadályozásáért. Pristina követei – abban bízva, hogy a hágai döntés felgyorsítja a folyamatot – a világot járják, hogy minél több országot nyerjenek meg ügyüknek. Skender Hyseni külügyminiszter találkozók tucatjait tartja azoknak az országoknak a képviselőivel, amelyek még nem ismerték el Koszovót. Hashim Thaci kormányfő – aki még mindig az Egyesült Államokban tartózkodik – ígéretet kapott az amerikai tisztségviselőktől, hogy Pristina segítségére lesznek a minél szelesebb körű nemzetközi elismerés megszerzésében. Fatmir Sejdiu koszovói elnök is roppant derűlátó. Szerinte Koszovó a következő évben átadja az ENSZ-ben a felvételi kérelmét.
Vuk Jeremics szerb külügyminiszter kijelentette, hogy Szerbia nem szeretné állandósítani a koszovói konfliktust, hanem ENSZ-határozattal eszközölne ki új tárgyalást, amely a fenntartható rendezéshez vezetne. Belgrád kész együttműködni a világ országaival és tanácskozni a nemzetközi tényezőkkel. A szerb kormány tegnap a parlament sürgős összehívását kérte Koszovó ügyében.
origo.hu
Schobert Norbi megszólalt a stroke után, így van most
