Magyarországon kétharmados forradalom zajlott le az áprilisi országgyűlési választásokon, amely véget vetett egy korszaknak, amelyben a rendes, becsületes emberek állandóan vesztesekké váltak. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a törvénytisztelő, becsületes emberek jobban járnak, mint akik nem tartják be a törvényeket – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szombaton, a 21. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozatát lezáró előadásában. – Teret nyitunk a tisztességes emberek előtt a spekulánsok eddigi 20 sikeres évével szemben – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd azt is leszögezte, el kell hozni a sajátos magyar észjárásra és intelligenciára alapuló modern békeidőket. Orbán Viktor előadásában központi helyet foglalt el az a megállapítás, miszerint a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, viszszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét.
A miniszterelnök szerint téved, aki azt hiszi, őt személyesen nem érintik a világban a XXI. század első évtizedében végbement „tektonikus jellegű” változások, amelyek során az egész nyugati világ válságba került, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei pedig eltolódtak. Hozzátette: a spekulatív tőkemozgások előnybe kerültek a munkával és az értékteremtéssel szemben, ennek következményeit szenvedjük el most. A szónok úgy vélekedett: az államnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia, a sikeres kapitalizmushoz ugyanakkor nemcsak szabad és hatékony piacra van szükség, hanem nélkülözhetetlenek a morális alapok is. – Korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan magatartáskódex, amely a vallásos hitből eredeztethető. Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy hogy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, s végül odavész a fedezetük is – mondta.
*
Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől, minél nagyobb önállóságot harcolt ki magának a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak – vázolta előadásában Orbán Viktor.
A bankadó kapcsán előrebocsátotta: nem kíván a „bankellenes harc Che Guevarája” lenni, elfogadhatatlannak nevezte azonban, hogy mindig csak az állampolgároktól várjuk az áldozatot, amikor baj van. A szónok a világgazdaságban történő „beteg dolgok” közé sorolta azt is, többek között abból generálódnak vagyonok, hogy a spekulánsok megtippelik, egy vállalat milyen gyorsan megy csődbe. – A nyugat-európai társadalmi rendszerhez morális alapok is kellenek, amelyek korábban megakadályozták a kapitalizmus torzulását. Most az értékek ellen ható ideológiáknak háttérbe kell szorulniuk, az erkölcsi értékek rehabilitálására van szükség – húzta alá Orbán. A miniszterelnök kifejtette, a közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket. Szerinte Magyarországnak többek között olyan közös érdekek mentén kell együttműködnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával, mint az energiabiztonság, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Szorgalmazta, hogy ezen államok teremtsék meg saját pénzügyi eszközrendszerüket, mert nem tarthat a végtelenségig, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák. Megjegyezte, hogy Európának – ha nem akar tovább sülylyedni – sajátos együttműködési rendszert kidolgozva ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű Oroszországgal.
A magyar miniszterelnök Traian Basescu román államfővel és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével közösen értekezett Közép-Európa jövőjéről a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezett diáktáborban. Németh Zsolt külügyi államtitkár köszöntőjében megállapította: Közép-Európa előtt nagy jövő áll, kérdés, hogy képesek leszünk-e kihasználni a lehetőségeket. A több ezer résztvevő érdeklődését kiváltó záró előadás témájára, a rendezvény helyszínére utalva Németh Zsolt mint moderátor arra hívta fel a figyelmet: Közép-Európa igazi közepe nem Magyarország és Románia, hanem az 1990-ben startolt, Tusványosként közismert szabadegyetem, s annak szellemisége, amelynek alapján újjáépülhetnek a két ország kapcsolatai.
Traian Basescu az erősödő Közép-Európa régió egyik fő tartópillérének nevezte a magyar–román megbékélést. Tusnádfürdői előadásában a román államfő úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni, szerinte jövőjüket kizárólag a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni. – Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor – hangsúlyozta Basescu, aki szintén fontosnak tartotta kiemelni, mostanában pozitív irányt vettek a magyar–román kapcsolatok. Egyetértett azzal is, hogy új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulációra alapuló helyett, hiszen a gazdasági válság előtti kapitalista rendszer már nem létezik. A hallgatóság soraiból érkezett kérdésre válaszolva Basescu megismételte korábbi álláspontját, miszerint Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége, egyúttal hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését. Tőkés László a magyarországi kormányváltás kapcsán elismerően szólt arról, hogy az Orbán-kabinet megkezdte az elszámoltatást, a korrupció elleni harcot, illetve hogy Közép-Európa egész térségére tekintve politizál.
