Közös tehervállalás

Eséllyel vehetik fel a versenyt a kereskedelmi bankokkal a takarékszövetkezetek, amelyek piaci részesedése nőtt az elmúlt években – állítja Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója, aki szerint egyáltalán nem mindegy, hogy néhány nyomtatvány vagy évtizedes ismeretség alapján dönt a bank az ügyfeléről. Az ügyvezető úgy látja, ki tudják gazdálkodni a banki különadó rájuk eső összegét.

Csécsi László
2010. 08. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor a kereskedelmi bankok csillogó-villogó kirakatai után egy szerény kis takarékszövetkezeti fiók kerül az ember útjába, felmerül a kérdés: miként lehetséges az, hogy még nem falták fel a nagy pénzintézetek ezeket a védtelennek tűnő szövetkezeteket?
– A válasz egyszerű: azért, mert a szövetkezetek nem olyan védtelenek, mint azt némelyik, szerény körülmények között működő fiók alapján gondolni lehetne. Talán elég, ha annyit mondok, hogy miközben a hazai banki szféra legnagyobb szereplőjének négyszáz fiókja van, a szövetségünk tagjainak ezernyolcszáz. Nem beszélve arról, hogy a kis vidéki fiók valójában sztereotípia, vannak szép, modern épületben működő ügyfélközpontjaink is.
– Mégis sokan gondolják úgy, hogy a takarékszövetkezeteknek tőkésítésre lenne szükségük.
– Pedig a szövetkezetek egyáltalán nem állnak rosszul, a relatív tőkéjük több mint 14 százalék, majd kétszerese, a megkövetelt nyolc százaléknak. Igaz, hogy vannak olyan szövetkezetek is, amelyek feszítettebb mutatóval dolgoznak, ám azokra sem helyes kifejezés az alultőkésítettség, hiszen ha ez így lenne, akkor a pénzügyi felügyelet felfüggesztené a működésüket.
– Nem gondolja, hogy megnehezíti a tőkebevonást a szövetkezetek döntési mechanizmusa? Az, hogy minden tulajdonos szava egyforma súllyal esik latba, függetlenül attól, hogy mekkora részt birtokol a társaságból?
– A tulajdonost két dolog motiválhatja, az egyik, hogy osztalékot kap, a másik pedig az, hogy beleszólhat az irányításba. Ha egy tulajdonos túl nagy súlyt képvisel a döntéshozatalban, akkor meg tud jeleníteni egyéb érdekeket is, amelyek nem biztos, hogy mindig csak a hozamra vonatkoznak.
– A részvénytársaságoknál ennek ellenére működik a tulajdoni aránytól függő döntéshozatali súlyozás módszere. Sőt, néhány szövetkezet is áttért erre a rendszerre.
– Való igaz, volt néhány takarék, amelyik változtatott a rendszerén egy nagyobb befektető érdekeinek megfelelően. Ennek ellenére a szövetségünk megpróbálja kivédeni a szövetkezetek felvásárlását. Például rögzítjük az alapszabályokban, hogy a tulajdonszerzésnek olyan feltételei vannak, mint a helyben lakás, vagy a több éve tartó ügyfélkapcsolat. Egy hirtelen jött befektető így nem tudja öt perc alatt felvásárolni a szövetkezeteket.
– A pénzügyi tanácsadók véleménye szerint a szövetkezetekkel az az egyik legnagyobb probléma, hogy nem elég versenyképesek a termékeik.
– Az átlagos magyar igényeket maradéktalanul kiszolgáljuk, számos megtakarítási lehetőségünk van, és a hiteltermékeink is megállják a helyüket a piacon. Többféle bankkártyával és internetbankolási lehetőséggel is rendelkezünk.
– És ennyi elég ahhoz, hogy versenyben maradjanak?
– Az egyik legfontosabb érv a szövetkezetek mellett a személyes kapcsolat. Az ügyfelek számára fontos, hogy tudják, milyen bankkal állnak szemben. A személyes ismeretségnek hatalmas kockázatcsökkentő ereje van. Vegyük csak a hitelezést, ahol a nagy bankok gyakran néhány nyomtatvány alapján döntenek. Egy kistelepülésen működő szövetkezetnél sokkal többet tudnak a kérelmezőről.
– Az előnyök ellenére úgy tűnik, az emberek egyre nagyobb része dönt a kereskedelmi bankok mellett, hiszen a szövetkezetek ügyfélszáma az elmúlt tíz évben csökkent.
– A hullámzás helyesebb kifejezés, az elmúlt években ugyanis nőtt a piaci részesedésünk. Az elmúlt öt évben valóban csökkent a hitelállomány, mert a devizahitelezésben a takarékok elenyésző mértékben vettek részt. Ugyanakkor 2008– 2009-ben, köszönhetően a több száz milliárdos szabad állománynak, öt százalékkal javult a részesedésünk a hitelpiacon, miközben a konkurens kereskedelmi bankok csökkentették hitelezésüket. A tavalyi őrült betétikamat-versenyben is sikerült jól teljesítenünk, hiszen 3 százalékos növekedést értünk el a lakossági megtakarítások terén.
– Milyen eredményeket vár az idén a szövetkezetektől, tekintettel arra, hogy a banki különadó önökre is vonatkozik.
– A különadóból nekünk is ki kell vennünk a részünket, ám a kormány felismerte azt, hogy a takarékszövetkezeteknek fontos szerepe van a gazdasági növekedés beindításában, ezért a törvény megalkotásánál figyelembe vették a jellegzetességeiket. A szövetkezeti szektornak az idén közel kétmilliárd forintot kell befizetnie különadó címén. Ez a mérték az eredményeinkhez képest olyan arányt képvisel, mint a kereskedelmi bankokra eső teher. Megítélésem szerint ez az összeg kigazdálkodható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.