Menükártya Hamiltonnál

Titokzatos meghívót kaptam szombat estére: telefontársaság invitált vacsorára egy különös helyre. A multinacionális mobilszolgáltató az egyik legsikeresebb Forma–1-es csapat, a Vodafone McLaren Mercedes főszponzora, és az istálló Hungaroringen lévő otthonába várt étkezéssel egybekötött beszélgetésre. Ez állt a meghívóban: „a csapat világbajnok pilótái közül egyikük tiszteletét teszi, akivel közös fotózásra és dedikálásra is lehetőség nyílik”. Két név jöhetett szóba: a jelenlegi világbajnok Jenson Button, illetve a Forma–1 első színes bőrű pilótája, minden idők legfiatalabb világbajnoka, a tavalyelőtti győztes Lewis Hamilton, aki a Hungaroring előtt vezette az idei pontversenyt.
Egy budapesti szálloda parkolójában találkoztunk, onnan matricás kisbusz vitt ki bennünket a Hungaroringre; az autónak szombatra behajtási engedélye volt a versenyhelyszín autóval elérhető legbelső részébe, a paddock kapujába. Itt álljunk meg egy szóra.
A világ legismertebb autós cirkuszában gyakorlatilag egy egész falu épül fel a versenyt megelőző napokban. A pálya célegyenesével párhuzamosan van a bokszutca, ahol a verseny alatt a gumicserék és a gyors szerelések történnek – a csapatok az utcáról nyíló garázsokban, vagyis bokszokban tárolják az autót és a teljes felszerelést. A garázsok hátsó kapuja egy másik utcára, a paddockra nyílik – ez a látogatóktól gondosan elzárt rész a csapatok táborhelye, ide rejtik el a kamionokat, és itt építik fel az ideiglenes főhadiszállásokat is. Az úgynevezett motorhome (a szó eredetileg lakóautót jelent) valamikor a versenyzők pihenőhelyéül szolgált, de most már jóval több ennél.
Húszperces buszozás után érünk Mogyoródra, a mobilszolgáltató marketingesei az út alatt kiosztják a céglogós baseballsapkát és a formatervezett tollat, így minden kellék készen áll a dedikálásra. A belépőkre várni kell, mert a speciális biztonsági követelményeknek is megfelelő fém VIP-kitűzőket nem lehet kihozni a verseny területéről, így az utolsó ellenőrző kapu előtt meg kell várnunk, amíg egy hosztesz kihozza őket.
Odabent különös világ vár. Egész utcányi dizájn és csúcstechnika: az egyik oldalon a csapatok hatalmas kamionjai mindenféle műszaki eszközökkel és melegítőköpenybe burkolt gumikkal. Egynek az árából hosszú évekre meg lehetne vásárolni személygépkocsink teljes téli- és nyárigumi-szettjét. Velük szemben a csapatok motorhome-jai: többszintes, sztárépítészek által megálmodott építmények acélból és üvegből összerakva.
A lakóautó eredetileg a verseny praktikus kelléke volt: arra szolgált, hogy a versenyzők lepihenhessenek valahol, amikor épp nem kell körözniük a pályán, és itt is öltöztek be a versenyre. Ahogy egyre nagyobb lett a médiafelhajtás a verseny körül, itt rejtőzhettek el a sajtó elől, és itt beszélték meg a taktikát csapatvezetőjükkel. Később ez lett a bennfentes információk átadásának színhelye: ide hívták be a kiválasztott újságírót, hogy exkluzív információkkal szolgáljanak neki. Az idők folyamán nőni kezdtek a lakóautók: kis éttermeket rendeztek be, műszaki eszközökkel felszerelt tárgyalót alakítottak ki, szóval az egész kezdett hasonlítani egy kerekeken guruló irodához, amelyet a verseny után gyorsan át lehetett vinni a következő futam helyszínére. Ahogy nőtt a funkciók száma, a tervezők egyre nehezebben birkóztak meg a feladattal, hiszen a méret adott volt: egy autóbusznál vagy egy kamionvontatmánynál nem lehetett nagyobb az építmény. Egy idő után a csapatok két motorhome-ot hurcoltak magukkal, mígnem a Benetton előállt egy forradalmian új ötlettel: kinyitható résszel növelte meg az alapterületet, így a két jármű közé egy légkondicionált termet építettek, amely valódi vendégfogadó helyiségként szolgált kávéfőző géppel, hűtővel, internetre csatlakoztatott számítógépekkel és igen csinos hoszteszekkel. Az ötlet hatalmas sikert aratott a sajtóban, így a kék-fehér vendéglátó komplexum több száz megjelenést generált annak ellenére, hogy maga a csapat nem szerepelt a legjobban. A sikerre felfigyeltek a konkurensek, hiszen ebben a műfajban talán még az eredménynél is fontosabb a reklámérték, mindenki elkezdett tehát high-tech motorhome építésén gondolkodni.
E sorok írója még soha nem járt a Hungaroringen, csak a televízióban látta a pályát. Hatalmas volt a meghökkenése: a tükörsima aszfaltcsík a paddockból nem is látszik, helyette ultramodern bevásárlóutcára hasonlító promenádra került be, ahol egymás mellett sorakoznak a leginkább autószalonokra emlékeztető, csillogó-villogó építmények. Ebben is kíméletlen verseny van: egy kis csapatnak is legalább kétmillió eurót kell költenie a motorhome-jára, ha labdába akar rúgni ebben a különleges vetélkedésben, míg a nagyok tízmilliót sem sajnálnak, hogy minél modernebb, meghökkentőbb és trendibb legyen az otthonuk. A legnagyobb a Red Bullé, amelyből már kettőt kellett rendelni, mert ha szorosan követik egymást a versenyek, egy hét nem elég rá, hogy egyet lebontsanak, átszállítsák és újraépítsék.
A Hungaroringen a múlt hétfőn fogtak neki a csapatok a munkának, és szerda estére már beköltöztek. Elképesztő logisztikai bravúrral rakják össze a jellemzően többszintes high-tech épületeket. A világbajnok csapatnak háromszintes otthona van, legfelül nyitott, ultramodern étteremmel. Mindenütt hatalmas monitorok – amikor nincs verseny, korábbi győztes csaták képei pörögnek, pezsgőző pilóták, magasba emelt kezek, öröm, siker, csillogás. Az étteremben két pincér vár (a személyzetet is viszik magukkal versenyről versenyre a séftől a takarítókig), többféle üdvözlőital közül lehet választani, és ha esetleg lemerült volna a telefonom, a támogató telefontársaság modern töltőegységében a világ összes menő telefonját fel tudnám tankolni energiával. (Ahol lehet, megjelennek a szponzorok: a repülőgépek mosdójára emlékeztető nagyságú és felszereltségű toalettben például a szintén szponzor luxuscég méregdrága női és férfiparfümje van kitéve szabad prédául.)
Még le sem nyeljük az üdvözlőitalt, amikor megjelenik a csapat sajtósa, Mark Norris, és mindenféle csinnadratta nélkül felkonferálja a pontvadászat pillanatnyi éllovasát, a brit Lewis Hamiltont. Mivel a huszonöt éves fiatalember a világ egyik legismertebb és legjobban kereső sportolója, válogatott sztárallűrökre számítok, ehelyett megjelenik az ajtóban egy kissé zavarban lévő, állandóan mosolygó kamasz. Később gondolok bele, hogy egy kilencvenkilós, kigyúrt, délceg macsó valószínűleg bele sem férne abba a versenyautóba, ahol minden fölös kilogramm tizedmásodpercekben mérhető hátrányt jelent.
A rendkívül szimpatikus és szerény versenyző a szombati időmérő edzésről beszél. Az időeredménye alapján megszerzett ötödik rajthelyet a félig teli, félig üres pohár hasonlattal érzékelteti: van két csapat (a Red Bull és a Ferrari), amelyeknek most különösen gyorsak az autói, így nem volt esélye, hogy őket megelőzze, a többieket viszont sikerült. A fiatal versenyzőnek különösen kedves a magyar pálya, és ez most nem a kötelező udvariasság: három eddigi versenyéből kettőt megnyert. Szóba kerül a közelgő szünet is (a Hungaroring után négyhetes vakációra mennek a csapatok), neki két és fél hetes vakáció jut, amelyet szeretne a barátnőjével, Nicole Scherzinger énekessel valahol vízparton tölteni. De ez sem lesz felhőtlen nyaralás, mert fizikai kondíciója szinten tartása érdekében naponta kell edzenie. Ennie sem szabad bármit, mondja szomorúan, és ebből megértjük, hogy nem fogja végigülni steakkel súlyosbított vacsoránkat.
Eljön a dedikálás pillanata, a jelen lévő összes újságíróval közös fotó is készül. Miközben sapkámra kanyarítja a nevét, megkérdezi, hogy mondják magyarul: hi, how are you? A szia még könnyen megy, a hogy vaggyal már nehezebben boldogul. Elsüti a kötelező poént a kínaihoz hasonlóan bonyolult magyar nyelvről, majd udvariasan elköszön.
Éjszakába hajlóan vacsorázunk, ínyencétterem színvonalán. Csapatlogós menükártyát kapunk, az asztalon a házigazdát, vagyis Magyarországot a borok képviselik: 2007-es Frittman cabernet sauvignont és tavalyi pannonhalmi apátsági sauvignon blanc-t kapunk. Az előétel grillezett spárga holland szószban buggyantott tojással és száraz prosciutto sonkával. Főételnek a már említett steaket szolgálták fel (amely a legjobb minőségű angus marhából készült), mellé dauphinoise (tejszínes rakott) krumplit adtak és párolt zöldséget. A desszert csokiláva vaníliafagylalttal. Mire mindennek a végére érünk, teljesen kihal a paddock, a versenyzők és a csapatok munkatársai már belvárosi ötcsillagos szállodákban pihenve készülnek a másnapi versenyre.
Ahogy lejövünk az étteremből, a földszinten ott találjuk Hamiltont, amint a sajtófőnökkel hahotázva nézik a hatalmas képernyőkön az angol Comedy Centralt. Épp egy pincér érkezik jókora tálban pár fonnyadó salátával. Ez az én sorsom, mondja a fiatal versenyző, és kacsint.
Másnap bánatosan konstatálom, hogy az új kedvenc a huszonnegyedik körben kénytelen kiállni a negyedik helyről motorhiba miatt, ráadásul a pontverseny vezető helye is odalett.