Spanyol lépés és piruett. Levád nyeregből, iskolaugrások három lóval, aztán pej mének párosa. Úgy lépdelnek a budai Vár Oroszlános udvarán az andalúz lovak, mintha a hatvan perc fegyelem természetes rendeltetésük volna. Az Epona Spanyol Lovasiskola ötven lovas andalúz ménje – az augusztus 20-i ünnepségek és a borünnep idejét kivéve egészen októberig – minden héten csütörtökön, pénteken és szombaton este kilenctől a klasszikus, akadémiai lovaglás és a magasiskola feladatait mutatja be a budai Várban, nem is akárhogyan: Erkel Hunyadi János című operájának zenéjére.
Harmónia és elegancia. Az iskolát két éve alapító Borsó család a leghíresebb spanyol tenyésztőtől vásárolta a lovakat, tavaly pedig már elnyerték Spanyolországban a legjobb külföldi tenyésztőnek járó díjat. Az Epona gárdájában két tanár és egy végzett belovagló vezetésével tizennégy tanuló gyakorol, ők gondoskodnak a ménes mindennapos teendőiről, de még a kancák vemhesítéséről és elletéséről is.
A lovak kiképzése a XVI. századtól emelkedett művészi szintre, a „Napkirály”, XIV. Lajos udvarában pedig már a virágkorát élte a spanyol eredetű lovaskultúra. A leghíresebb iskolák ekkoriban Európa királyi házaiban működtek, ahol a királyok lovaként, sőt a lovak királyaként számon tartott spanyol lovakat használták.
A világon öt országban alakultak spanyol lovasiskolák, Ausztriában, Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban és Magyarországon. A Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovas Iskoláját 1939-ben, a budai Várban alapították, de csak rövid ideig működött. A legtehetségesebb lovasok különlegesen nehéz feladatokra idomították lovaikat, látványos bemutatókat tartottak. A második világháború a budavári spanyol lovaskultúrát is elsöpörte, az emléke azonban lovas körökben a mai napig megmaradt. Elszelelt hetven év, s az andalúz lovak most újra a budavári köveken vonulnak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
