Tusnádi folyamat

Abban a kiváltságos helyzetben volt éveken keresztül a bálványosi szabadegyetem és diáktábor, hogy a politikai uborkaszezonnak köszönhetően akkor is a média középpontjába került, ha a résztvevők számára a legizgalmasabb eseményt a sátrak környékén sertepertélő barnamedvék jelentették. Amikor pedig a székelyek körében nagy tekintélynek örvendő mancsos állat is elkerülte Tusnádfürdőt, akkor a budapesti légkondicionált szerkesztőségekben írogató balliberális „véleményformálók” pillanatok alatt medvebőrbe öltöztették a tábor állandó vendégét, Orbán Viktort, s gyorsan címlapokra került néhány olyan beszédrészlet, amelyen kéjes elégedettséggel csámcsoghattak az ellendrukkerek.
Az idén nem a nyári hírhiány miatt lett kiemelt médiaesemény a tusnádfürdői szabadegyetem. Nyolc év után ismét miniszterelnökként érkezett Erdélybe a Fidesz elnöke, soha ennyi kormánytag nem fordult meg a táborban, Traian Basescu román elnök pedig immár második éve tesz eleget a szervezők meghívásának. Szinte tapintható volt a tábor résztvevői körében a felszabadult öröm és a bizakodás. Talán sörből, borból, pálinkából is több fogyott, mint a korábbi években, de erre a fogyasztók részéről őszinte mentségként hangzott az utóbbi nyolc esztendő mielőbbi feledése. Nyílt lapokkal – ezzel a mottóval indult az immár huszonegyedik születésnapját ünneplő szabadegyetem, és a jelszó kiötlésekor vélhetően a szervezők sem gondolták, mennyire frappánsan sikerült megfogalmazni mindazt, ami az előadások, viták során tapasztalható volt négy napon keresztül.
Kitűnő záróakkordnak bizonyult az utolsó napra tervezett magyar–román nyílt csúcstalálkozó, amelynek őszinte hangneme bizonyította, mennyire hamis az a gondolkodásmód, miszerint a vitás kérdések szőnyeg alá söprése oldhatja csak fel az ellentéteket. Traian Basescu immár újraválasztott román elnökként látogatott el ismét Tusnádfürdőre, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, a szervezők, a résztvevők és Magyarország jelenlévő új vezetői elkötelezett hívei az autonómiának. Annak az etnikai alapú önrendelkezésnek, amelyet ő maga – az összes román párttal egyetemben – az alkotmányra hivatkozva elutasít. Senki nem játszik cinkelt kártyával, és ez bizalmat kelt. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor és Traian Basescu már évek óta jól megértik egymást. S ha erre valaki fanyalogva azt mondja, a román államfőnek a Fidesz-elnök társasága tavaly csak az erdélyi magyar szavazatok megszerzése miatt kellett, akkor nem árt gyorsan megjegyezni: érdekes módon Bukarest most a legnagyobb megértéssel fogadta a kettős állampolgársággal kapcsolatos budapesti törvénymódosítást.
Vannak érdekellentétek, és vannak közös érdekek. A politika erről szól. Magyar érdek, hogy az erdélyi magyarok ne csak identitásukat őrizhessék meg, de jól is érezzék magukat szülőföldjükön. Hogy úgy egyengessék életútjukat, ahogyan ők maguk szeretnék. Magyarországnak ebben kell nekik minden segítséget megadni. Akkor is, ha vannak vagy lesznek olyan politikai vezetők Bukarestben, akiknek ez nem tetszik. És ugyancsak magyar érdek az erős Közép-Európa. A térség közös érdekérvényesítése létkérdés abban az Európai Unióban, ahol ma is a nyugati közép- és nagyhatalmaké a végső szó. Ebben Lengyelország mellett Románia lehet a leghatékonyabb partner. Így a szoros együttműködés Bukaresttel magyar érdek is. Orbán és Basescu szombati előadásai alapján a közös érdekérvényesítésre jó esély van. A tusnádfürdői szabadegyetem politikát formáló tényezővé vált.