A jegybank elismeri, hogy fogalma sincs, mit kellene tenni tegnapi döntésével, miszerint a bankok a jövőben megválaszthatják a kötelező tartalékrátájuk mértékét – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Boros Imre közgazdász. Az eddigi két százalék helyett ezentúl a pénzintézet dönti el, hogy két, három, négy vagy öt százalékot kíván elhelyezni a tartalékalapba. „Ez egy bankvédő lépés, biztosítja a pénzintézeteknek azt a lehetőséget, hogy amennyiben nem kívánják a gazdaságot hitelezni, elhelyezhessék forrásaikat kockázatmentesen az MNB-ben. Pedig már eddig is túl sok pénzt, több ezer milliárd forintot tartanak a kereskedelmi bankok a tartalékalapban, így az MNB-nek épp az ellenkező irányba kellett volna lépni.” Róna Péter, az Oxfordi Egyetem vendégtanára szerint is indokolatlanul magas a központi bankban tartott források összege. Lapunk kérdésére a szakember elmondta, hogy a jegybank feladata megállapítani, mekkora a forrásellátottság (likviditás), nem szabad ezt a döntést a bankokra bízni – tette hozzá Róna Péter. A közgazdász egy érdekes csavart is felfedezett a jegybank tegnapi határozatában, a szakember úgy látja, hogy Simor András elnök ezzel a lépéssel részlegesen rábólintott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt heti kérésére-kritikájára. A tárcavezető korábban arról beszélt, hogy nézetkülönbség van a jegybank és a kormány között, s a nem kamatjellegű eszközök alkalmazását hiányolta. A kötelező tartalékráta mértékének választhatóvá tétele épp egy ilyen módszer, de egyáltalán nem biztos hogy hatékony. Boros Imre a kérdés egy másik vetületére hívta fel a figyelmet: az MNB akkor támogatná igazán a kormány gazdaságpolitikáját, ha enyhén csökkentené a kamatot. Mindkét szakember szerint az igazi probléma az, hogy a jegybank felfogása saját szerepéről téves és nem segíti a magyar reálgazdaságot. Csak az inflációval óhajt foglalkozni, s hagyta, hogy a külföldi pénzben felvett kölcsönök felduzzadjanak.
Az MNB friss döntéséről szóló közleménye több ellentmondást is tartalmaz. Egyrészt arra hivatkozik, hogy a kötelező tartalékráta választhatóvá tétele a bankok pénzügyi helyzetén kíván segíteni, másrészt azt állítja, hogy a tartalékráta nagysága a hazai bankok hitelezési tevékenységét nem befolyásolja. – Ha megemelik a tartalékrátát, szigorítják a hitelezést, ugyanis több forrást kell az MNB-ben elhelyezni – jegyezte meg Boros Imre.
Matolcsy György egy konferencián nemcsak arról beszélt, hogy a jegybank élénkítési politikájával elégedetlen, de a vállalatikötvényvásárlásokat is hiányolta az MNB részéről. Ez utóbbi például jó megoldás arra a helyzetre, ha a bankok továbbra is a jegybanki tartalékalapot választják a pénzük elhelyezésére, ugyanis a vállalati papírok vásárlásával az MNB forráshoz tudná juttatni a gazdaságot. Nem állami kötvényeket ráadásul minden fejlettebb ország központi bankja tart az eszközei között.
Kérdésünkre a jegybank kommunikációs osztályán elmondták, hogy Magyarországon főként az akadályozta további, a fejlett országokhoz hasonló monetáris élénkítő intézkedések meghozatalát, hogy ezek bevezetéséhez szükséges piacok számottevő része gyakorlatilag nem létezik. Ide tartozik a magyar vállalatikötvény-piac is. – Magyarországon a kormánynak hatékonyabb eszközei vannak a vállalati hitelezés támogatására. Például a kamattámogatás és a portfóliógarancia nyújtása, erősíteni kellene az állami és EU-s támogatási struktúrák kihasználtságát, illetve a hitelgarancia-programokat – olvasható a közleményben. Azért is éltek a fejlettebb országok a gazdasági tárca vezetője által hiányolt monetáris lazító módszerrel, mert kamatszintjük oly alacsony volt, hogy nem volt lehetőség további csökkentésre – jegyezte meg végül a dokumentumban.
A jegybankelnök fizetése. Az Európai Bizottság levélben további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely többek között a Magyar Nemzeti Bank vezetőire is vonatkozik – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint a kormány álláspontja változatlan: a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés összeegyeztethető a jegybanki függetlenséggel. A bérek korlátozását előíró törvény ugyanis egységes elvek alapján a teljes közszférára vonatkozik.
origo.hu
Halálra késelt egy miskolci férfi egy 16 éves kamaszt Miskolcon
