A forgatókönyvünk az, hogy megnyerjük a választást

<p>Közel azonos eredményt várok az őszi önkormányzati választásokon, mint amit áprilisban az országgyűlési voksoláson elértünk – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint kifejezetten jól állnak az ajánlószelvények összegyűjtésével: alig egy hét alatt nyolcszázezer kopogtatócédulát kaptak a választóktól a kormánypártok jelöltjei. A Fidesz– KDNP kampányát irányító politikus úgy véli, hogy az MSZP semmit nem tanult az elmúlt nyolc év kormányzásából, emiatt most újra kell építeni többek között az önkormányzati rendszert és a helyi közigazgatást. Szerinte a kormánypártok közötti politikai szövetség annak ellenére is töretlen, hogy bizonyos kérdésekben vannak vitáik. A fideszes politikus lapunknak elmondta, hogy komolyan gondolják az Alkotmánybíróság esetleges Esztergomba költöztetését. Kósa Lajos úgy véli, hogy a szocialista Szanyi Tibor-féle etika legalább annyira furcsa, mintha Hagyó Miklós jegyezné a „Helyes vállalatirányítás alapjai szocialistáknak” című munkát, kiegészítve Hunvald György vagyongazdálkodásról szóló segédletével. A Fidesz kampányfőnöke elmondta azt is, hogy Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök jó néhány települést fel fog keresni az önkormányzati választások kampányában.</p>

Holnap Debrecen–Videoton rangadó lesz az NB I-ben. Együtt nézik majd a meccset a nagyerdei stadionban Orbán Viktorral?
– Nem tudom, hogy a miniszterelnök úr el tud-e jönni, mert neki is elég szoros az időbeosztása, de én mindenképpen igyekszem kint lenni a mérkőzésen. Főleg most, hogy a bolgárok elleni kettős győzelemmel az Európa-liga főtáblájára jutottunk.
– Amivel sikerült megismételni az FTC korábbi szereplését az európai futballporondon. Nem bosszantó mindig másodiknak lenni a Fradi mögött a magyar sporttörténelemben?
– A sportstatisztika olyan művészet, mellyel előállítható olyan kimutatás is, amelyben a Loki messze felülmúlja a Ferencvárost, például az elmúlt öt évben többször voltunk bajnokok, mint a Fradi. Persze a hazai focitörténelemben a Debrecen még mindig új fiúnak számít. Az viszont nem kérdés, hogy a magyar labdarúgásban a főváros két-három csapatának és a vidék néhány csapatának is fontos szerepet kellene játszani.
– Ha már főváros: nagyon jó esélye van a Fidesznek arra, hogy Budapesten először adjon főpolgármestert. A közgyűlési többség megszerzése viszont korántsem ilyen egyértelmű, bár a tavaszi eredmények megismétlésével már az is meglenne. Milyen forgatókönyvek vannak arra az esetre, ha ez nem jön össze?
– A forgatókönyvünk az, hogy megnyerjük a választást, és szeretnénk megszerezni a közgyűlési többséget is. További forgatókönyv azért nincs, mert felesleges találgatni egy általunk nem ismert, de mindenképpen bekövetkező helyzetről. Október 4-én, a pontos arányok ismeretében lehet megmondani, hogy mi lesz a következő lépés.
– A Magyar Nemzet néhány hete már hírül adta, hogy Tarlós István augusztus végén vagy szeptember elején egyeztet Orbán Viktorral a főváros jövőjéről. Ismeri a tervezett megállapodás részleteit?
– Egyelőre korai megállapodásról beszélni, hiszen van itt egy nagyon nagy kérdőjel. Nevezetesen ma senki nem tudja megmondani, hány milliárd forint hiányzik a metróberuházásból, mennyi pénz tűnt el a fővárosi nagyberuházásokból és a budapesti cégektől. Megállapodást akkor lehet kötni, ha a választások után elkészül a fővárosi leltár, mert ha olyan mértékű a káosz és a gond, mint amekkorát az eddigi botrányok alapján sejteni lehet, akkor erről előzetesen felelősen nyilatkozni a tények ismerete nélkül nem lehet. A tényeket pedig most éppen a rendőrség és az ügyészség tárja fel, de attól tartunk, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa.
– Többször is beszélt az országgyűlési választások előtt, hogy egyes közigazgatási szervezeteket vidékre lehetne költöztetni. Meddig marad Budapest-centrikus az államszervezet?
– Csak néhány hónapja kormányzunk, és eddig a legfontosabb feladat a közvetlen gazdasági veszélyek elhárítása volt. Ez megtörtént, így a költségvetés októberi tárgyalásakor már meg lehet vizsgálni a lehetőségeket. Van például olyan kezdeményezés, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Miért is ne lehetne?
– Létezik már ezzel kapcsolatban valamiféle előzetes kormánytámogatás?
– Igen, volt egyeztetés erről. Az önkormányzati választások után lehet erről érdemben tárgyalni.
– Alig egy hét van hátra a kopogtatócédula-gyűjtésből, ahol az összes ajánlószelvény egyötödének megszerzését tűzték ki célként. Hol tartanak most?
– A híradások kétmillió szelvényt emlegettek, de ez csak egy közelítő szám volt, amely az egyszerűség kedvéért hangzott el. A 7,985 millió választópolgár húsz százaléka valahol 1,6 millió környékén van, és ez a Fidesz–KDNP célkitűzése. Most közel járunk a tíz százalékhoz, ami azt jelenti, hogy nyolcszázezer választó már nekünk adta a kopogtatócéduláját. Időarányosan szerintem jól állunk.
– Szeptember 10-én rajtol a Fidesz– KDNP hivatalos kampánya. Lehet már részleteket tudni a pontos menetrendről?
– A kampánynyitó rendezvényünk a budapesti SYMA csarnokban lesz délután háromkor. Ott már az összes polgármesterjelöltünk jelen lesz, tehát egy nagy seregszemleként is felfogható az esemény. A központi szlogenünk kicsit hasonlít a tavaszi első fordulóhoz, akkor a „Csak a Fidesz!” volt, most az „Újra Fidesz!” lesz. Ennek az az értelme, hogy láthattuk, a nemzeti együttműködés rendszerében tavasszal nagyon nagy öszszefogás valósult meg, és szeretnénk ezt ősszel kiteljesíteni. Az az elmúlt nyolc év, ami az országot tönkretette, az önkormányzati rendszert olyan mértékben megrendítette, hogy újra kell építeni a helyi közigazgatást, az állam feladatellátását, az ellátószervezeteket, és egyáltalán: újra kell gondolni a központi és a helyi munkamegosztást. Ehhez, hogy ezt jól meg tudjuk csinálni, nagy összefogásra lenne szükség. A szocialisták most arról beszélnek, hogy meg kell akadályozni a Fidesz túlhatalmát. Pedig nincsen a Fidesznek túlhatalma, éppen annyi hatalma van, amennyivel a választók felruházták, semmivel sem több. Látszik, az MSZP kizárólag saját hatalmi pozícióiban tud gondolkodni, de most nem erre van szükség.
– Orbán Viktor hol és milyen szerepet vállal a kampányban?
– A miniszterelnök úrnak a párt elnökeként az egész kampányban központi szerep jut majd, így a kampánynyitón is mindenképp felszólal. Közben természetesen a kormányzásnak is mennie kell, így tehát itt megfontolt munkamegosztásra is szükség lesz. A kormány tagjai jelezték, minél több helyre el akarnak menni az országban, Orbán Viktor is fel fog keresni jó néhány települést.
– Korábban azt nyilatkozta, egy nagy néppárthoz tartozó politikus akkor végzi jól a dolgát, hogy ha meg akarja nyerni a választásokat, mégpedig mindet. A győzelmen túl milyen számszerűsíthető eredményre számít október 3-án?
– Az önkormányzati választásra mindig nehéz tippelni. Ma a helyi politikában a Fidesz szerepe nagyon jelentős, eltekintve néhány nagyvárostól. A szocialistáknak nem sok reményük van: anynyira mélyen vannak, annyira rossz a megítélésük, s oly jogosan, ráadásul szemmel láthatóan az égvilágon semmit nem tanultak az elmúlt nyolc évükből, a választási kudarcukból, hogy hosszan nem is érdemes velük foglalkozni. A mi kampányunknak van egy országos szintje, vannak megyei kampányok és vannak települési kampányok. Mind a tizenkilenc megyében előre elmondtuk a választóknak, ha mi adjuk a többséget, akkor kit jelölünk a megyei közgyűlési elnöknek. Úgy gondoltuk, hogy ez így becsületes, nem árulunk zsákbamacskát. Más pártok ezt nem tették meg.
– Jobb, azonos vagy rosszabb eredményt vár a tavaszi országgyűlési választáson elérteknél?
– Az őszi választásokon mindig alacsonyabb a részvétel, mint a tavasszal, kizárt dolog, hogy ez a helyzet most megforduljon. Közel azonos eredményt várok, mint amit áprilisban elértünk. Nem látszik semmi a politikai klímában, ami ezt a trendet megfordítaná. Ráadásul speciális ez a helyzet, mert az egyetlen hónap, amikor érdemi kampánymunkát lehet végezni, az augusztus vége, illetve szeptember. Ha az emberek teljesen mással vannak elfoglalva, nincs is igazán kampányhangulat az országban. Szerintem régen rossz, ha valaki arra épít, hogy egy rövid, egy hónapos kampány alatt teljesít, aztán se előtte, sem utána semmit nem tesz le az asztalra.
– Azt mondta a múlt héten, hogy a 6500 kormánypárti jelölt esetében száz alatt volt a vitás esetek száma. Ebből viszont tíz alatt volt a nyilvánosságra került ügy: a többi megoldódott, vagy most is viták zajlanak a párton belül?
– Viták minden pártban vannak, ezt nem lehet, nem is akarjuk elkerülni, főként önkormányzati választáson nem. A fő szabály az, hogy a Fidesz a KDNP-vel szövetségben indul, de létezik olyan város, ahol a Fidesznek és a KDNP-nek közös a polgármesterjelöltje, van olyan, ahol csak fideszes a polgármesterjelölt, vagy csak kereszténydemokrata. Ezt a helyi sajátosságok, a helyi politika határozza meg, ezeket kell tisztázni. Mindig adódnak helyi érdekességek, de az elképzelhetetlen a Fidesz–KDNP szövetségnél, mint ami az MSZP-vel előfordult, Esztergomban Jobbik–MSZP– LMP–MDF közösen támogatott polgármesterjelölt indul ellenünk. Kicsit bizarr, nem csodálkoznék, ha a kampányfilmjükön ott lenne a 18-as karika „Csak erős idegzetűeknek!” felhívással.
– Kizárták már a pártból azt a békési fideszes politikust, aki „ráindult” a párt hivatalos jelöltjére?
– Csak akkor történik kizárás, ha az ajánlószelvények leadása után jogerőssé válik a polgármesterjelölt jelöltsége. Ezt követően a választmány elnöksége fogja mérlegelni a kizárás indokoltságát, de az ilyen jelölti magatartás olyan mértékben sérti a helyi politikai érdekeket, olyan mértékben illojális a saját szervezetével, politikai közösségével, amit szerintem senkinek nem kell tolerálni.
– A kereszténydemokraták több vidéki városban sem támogatják a Fidesz jelöltjét. Mondhatni, hogy harcban állnak egymással a kormánypártok csapatai?
– Néhány ilyen hely van. A harcban állás túlzás. Ha egy egymással húsz éve harmóniában élő házaspár esetében azért, mert egy kérdésben nem tudnak megegyezni, azt mondják a szomszédok, hogy válófélben vannak, az éppen anynyira igaztalan. Ha 1400 helyen teljes egyetértésben vagyunk, és van tíz, ahol vitázunk, akkor azt kell mondjam, hogy a Fidesz és a KDNP közötti politikai szövetség töretlen és rendkívül szoros.
– Szeptember 10-ig ezeken a településeken is megegyezés kell hogy szülessen?
– Nem feltétlenül. Végül is a választók döntik el, kit választanak, a végén kiderül majd, kinek volt igaza. Majd október 4-én a következtetéseket le lehet vonni, hogy jó volt-e így indulni, vagy nem.
– Szanyi Tibor az MSZP kampányfőnökeként a napokban etikus kampányra buzdította politikai ellenfeleit, majd azon melegében lejárató kampánnyal vádolta meg a kormányt. Az MSZP nyolcévnyi kormányzása hogyan egyeztethető össze az etikával?
– Ha Szanyi Tibor írja a választási etikai kódexet, akkor Hagyó Miklós megírhatná a „Helyes vállalatirányítás alapjai szocialistáknak” című munkát, amelyet Hunvald György vagyongazdálkodásról szóló segédletével együtt jelentethetne meg az MSZP. Miután a szocialisták az etikán kívül helyezték magukat, nincs is problémájuk az etikával. Volt olyan időszak, amikor hetente elvitt a rendőrség bilincsben szocialista önkormányzati politikust. Most is indítanak olyan polgármester-jelöltet Verók István személyében, aki ellen eljárás folyik. Ráadásul ezt a kódexet az a Szanyi Tibor kezdeményezte, aki a tavaszi választáson csalásra buzdította a szavazóit bizonyos dokumentumok tanúsága szerint. Belegondolni is rémisztő, hogy a Lehet Más a Politika, amely elment erre a megbeszélésre, új parlamenti pártként miért is akar etikai leckéket venni a szocialistáktól.
– A szocialisták kampányfőnöke szerint egyes fideszes vezetésű önkormányzatok felelőtlen gazdálkodásuk miatt adósodtak el.
– Az önkormányzati rendszer valóban eladósodott, a legnagyobb mértékben éppen az SZDSZ–MSZP-s vezetésű főváros adósodott el. A helyzet az, hogy az önkormányzatok eladósodottságáról megjelent adatokat nagyon erős fenntartásokkal kell kezelni. Értelmetlen egy város adósságállományának az abszolút mértékét a város lélekszámával arányosítani, hiszen ezt a vagyonnal vagy a költségvetés főösszegével kell megtenni. Szintén teljes tévedés összevetni egy megyei jogú várost egy fővárosi kerülettel, hiszen az utóbbinak egy sor olyan feladata nincs, ami a megyei városnak van. Ilyesmikkel bűvészkedni teljesen értelmetlen. Az önkormányzatok eladósodottságának az az oka, hogy az állam az önkormányzathoz delegálta a feladatait, csak nem adott hozzá finanszírozást. Négy év alatt az önkormányzatok durván kétszázötven új feladatot kaptak, de csak öthöz kaptak pénzt az államtól. Valamikor a központi finanszírozás nyolcvan százalékban fedezte az önkormányzatok feladatellátását, ma ez ötven százalék. Ezért mondjuk azt, hogy újra kell gondolni az önkormányzatok feladatvállalását, mert az most nem jól működik, ebben a formában pedig finanszírozhatatlan.