Adóprésben a sörgyártók

Az elmúlt időkben alaposan visszaesett hazánkban a sörfogyasztás, és ennek hatására a folyékony kenyér gyártása is. A szponzorációs tevékenységet is folytató üzemeket pedig jelentős adóterhek sújtják, a Magyar Sörgyártók Szövetsége ugyanakkor igyekszik képviselni a gyártók érdekét.

K. Tóth László
2010. 09. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csökkent a hazai sörfogyasztás és a sörtermelés. A kivitel 2009-ben a felére, a hazai termelés 9 százalékkal, a fogyasztás pedig 12 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest. Az idén a tavalyi év első fél évéhez képest a tíz százalékot is meghaladja az értékesítés csökkenése, tehát mondhatni, hogy az elmúlt két-három évben negyedével szorult vissza a sörgyártás. Ennek többrétűek az okai. „A döntő szerepet a válság játszotta, ráadásul sokkal nagyobb mennyiségben esett vissza a minőségi sör forgalma, így a gyengébb minőségűek fogyasztásának aránya növekedett. Az ágazatban éves szinten a munkabérek meghaladják a hárommillió forintot, így a havi bruttó átlagbér 260-270 ezer forintra tehető, ami jóval fölötte van a nemzetgazdasági átlagnak. A söripar jól megfizeti az embereket, legális munka folyik, s az alapanyagtól a végtermékig minden magyar” – tájékoztatta lapunkat Mádi László, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke.
A hazai gyártású sörök közel 90 százalékát a Borsodi, a Dreher és a Heineken állítja elő. Magyarországon 120-fajta „folyékony kenyeret” gyártanak, többet, mint Ausztriában és Csehországban. Létezik olyan magyar sör, amely Angliában a Guiness mögött több alkalommal lett második. Ugyanakkor nagy az arányuk az illegálisan behozott, feketén gyártott söröknek, ráadásul ezek nyernek teret. Az ágazatban egyre jelentősebb a dobozos kivitel, lassan a termelés felét teszi ki.
S mivel foglalkozik a Magyar Sörszövetség? „Az egyik nagyon fontos tevékenységünk, hogy a hirdetésekkel a józan és felelős alkoholfogyasztás kultúráját terjesszük. Ehhez az európai sörpiacon is kiemelkedő önszabályozás társul. Ugyanakkor fontosnak tekintjük a kormányzattal és a civil szervezetekkel történő kapcsolattartást. Igyekszünk a munkahelyek megőrzése érdekében eljutni a döntéshozókhoz is, hiszen az ágazat adóterhelése az elmúlt években hihetetlenül megnőtt” – emelte ki Mádi László. Három területen is az átlagosnál nagyobb adónövekedés történt. A jövedéki adó esetében Európa egyik legnagyobb adóterhelése sújtja az ágazatot, miközben a szocialista kormány által megemelt áfaterhelés a negyedével növelte az áfabefizetés összegét.
A termékdíj-fizetési kötelezettség a legutóbbi változások folytán már kizárólag a gyártókat terheli – mivel 2010. január 1-jétől az első forgalomba hozó kereskedő mentesítve lett az adókötelezettség alól. A 3 sörgyártó vállalat finanszírozásával üzembe helyeztek 24 alumíniumdoboz-visszagyűjtő automatát különböző kereskedelmi egységekben. „Szeretnénk partnerei lenni a kormányzat azon törekvésében, hogy a környezetvédelmi szempontokat minél hatékonyabban érvényesítsük.”
A termékdíjjal kapcsolatos jövőbeni szabályozás ügyében felvettük a kapcsolatot Illés Zoltán államtitkár úrral, s nagyon bízunk benne, hogy a sörágazat szempontjából is elfogadható megoldás alakul ki a párbeszéd révén.
Hazánkban közvetve 34 ezer alkalmazottat foglalkoztat az ágazat, s a sörgyárak termékeinek forgalmazásán rengeteg hazai kisbolt, vendéglátóegység megélhetése alapul, ami sok kisvállalkozásnak nyújt túlélési lehetőséget. A söripar mindemellett támogat sportot, kulturális és zenei rendezvényeket.
Az ágazat szűkülésével mindezeknek a túlélési esélyei csökkennek. Ez nemcsak munkahelyek megszűnését, s a termelés visszaesésével járó drágulást okozhatja, hanem a hazai tradicionális gyártás ipari kultúrájának is jelentős mértékben árthat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.