Állami pénz újjáépítésre

Özönvízszerű esők, medrükből egyre-másra kilépő patakok, eddig sosem mért vízállások az Ipolyon. A 2010-es nyár rossz emléket hagyott maga után több tucat nógrádi háztartásban. A megye öt településén összesen 16 ház lett lakhatatlan, vagy omlott össze. Csaknem negyven ember lakik most is rokonoknál, vagy albérletben. Ecseg, Litke, Ludányhalászi, Salgótarján és Pásztó árvíztől leginkább sújtott ingatlanait már nem lehet felújítani. Sem idő, sem pedig pénz nincs arra, hogy a károsultaknak új ingatlant építsen az önkormányzat. Az állam azonban mégis kártalanítja őket, Nógrád megye 48 millió forintot kapott kárenyhítésre a kormányzati tartalékból. Becsó Zsolt, a megyei önkormányzat elnöke elmondta: a nógrádi térségben a mezőgazdasági károkkal együtt 1,2 milliárd forintnyi pusztítást okozott a nyári áradás. Az ingatlanok Ecsegen sérültek a legjobban, az itteni patak ugyanis a falu egyharmadát elöntötte, és 10 házat tett lakhatatlanná.
Litkén és Ludányhalásziban az Ipoly áradása okozott károkat, és Ipolytarnócnál többször is megdőlt a folyó valaha mért legnagyobb vízállása. A megyei önkormányzat – látva a károkat – gyűjtést hirdetett, a megnyitott számlára még június második felében is sorra érkeztek a felajánlások. Mostanra több mint négymillió forint készpénz gyűlt össze, és Budapest II. kerületének közreműködésével számtalan tárgyi felajánlás is érkezett Nógrádba. A megyében – ellentétben a borsodi helyzettel – valószínűleg egyetlen károsult sem kap majd új építésű házat, hanem tekintettel az október 31-i határidőre, használt lakást vásárolhatnak a károsultak az adott település másik részén. Ökrös László, a megyei védelmi bizottság titkára azt ígérte, hogy novemberre minden nógrádi árvízkárosultnak tető kerül a feje fölé.

Felsőzsolca: emelt támogatás. 117-ről 130 ezer forintra emelte a felsőzsolcai képviselő-testület a könnyűszerkezetes házak építése után járó támogatás összegét a hétfői építtetői demonstrációt követően. A testület még múlt pénteken döntött úgy Rudolf Mihály tanácsadó főépítész javaslatára, hogy 117 ezer forint, vagyis 20 ezerrel kevesebb jár azoknak, akik az árvíz miatt megsemmisült családi házuk helyén, tégla helyett könnyűszerkezetes házat akarnak emeltetni. Az önkormányzat először a téglaházak kivitelezőivel tárgyalt, és sikerült 137 ezer forintra lealkudni a négyzetméterenkénti árat – fogalmazott Rudolf Mihály. Hozzátette: azért lett alacsonyabb a könnyűszerkezetes házak támogatási összege, mert a vállalkozók 90 és 120 ezer forint közötti árajánlatokat tettek, és az interneten megkeresett cégek is 106 és 117 ezer forint közötti összegért vállalták volna a munkát. A főépítész elmondta: nincs kifogása az ellen, hogy saját pénzből bárki ilyen házat építsen, de véleménye szerint a könnyűszerkezet nem tartós, csupán 30 évre szól, ezért állami pénzből inkább az árvíznek jobban ellenálló téglaépületek építését pártolja. A hétfői demonstráció egyik résztvevője ezzel szemben elmondta, hogy téglaházának fugái között befolyt a víz, ezért inkább könnyűszerkezetest szeretne, mivel azok ellenálltak az árvíznek, csak a belső gipszkarton burkolatot kellett kicserélni. Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke levélben szólította fel a főépítészt, hogy tartózkodjon a „a könnyűszerkezetes építésmód indokolatlan lejáratásától”.